Az olajtársaság szerint a lap illegális úton jutott hozzá a Mol – Új Európa Alapítvány belsős dokumentumaihoz, melyek alapján cikkeket jelentettek meg az alapítvány már megtörtént és még csak tervezett költéseiről.
Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója védelmébe vette, hogy Magyarország továbbra is vásárol Oroszországtól olajat és földgázt. A grúziai választások eredményével foglalkozik a Bloomberg, a Die Welt és a FAZ. A Washington Postban közölt cikkében Max Boot megkongatja a vészharangot, szerinte az Irán ellen intézett izraeli támadás után háború fenyeget a Közel-Keleten. A Guardian vezércikke Kamala Harris mellett kampányol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A két most megvásárolt egykori Mészáros-érdekeltség élére a Mol a Mohut vezető Válik Csabát és Tóth Esztert, a hulladékgazdálkodási holding pénzügyi vezetőjét állította.
Figyelmeztette a cseheket a Mol CR, hogy gondok lehetnek az üzemanyag szállításaival, miután december elején lejár a Csehországnak nyújtott európai uniós kivétel az orosz kőolajból készült termékek behozatalára. Az ország egyedüli kőolajfeldolgozója ugyanakkor nem aggódik.
Már egy ideje működnek a REpont-automaták, kitapasztaltuk és megtanultuk a rendszert, és mostanra világossá vált, hogy használatuk azt a szemléletváltást is elhozta a lakosság körében, amit létrehozói vártak tőle. Hiszen amellett, hogy a visszajáró 50 forintoknak mindenki örül, egyre többen ismerik fel azt is, mennyire sokat tudnak tenni a visszaváltással a környezetvédelemért. Egy REpont-automatánál beszélgettünk az odaérkezőkkel arról, hogy mik a tapasztalataik a rendszerrel kapcsolatban.
Szivárgott az üzemanyag a Mol-vezetékből, az ivóvízellátás nincs veszélyben, a fúrt kutakat viszont még vizsgálják.
„Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is” – jelentette ki Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke.
Az EU nem kellene, hogy beleszóljon az államok politikai döntéseibe, az államnak viszont a cégeket kellene szabadabban hagynia dönteni, ahelyett, hogy adóként sok pénzt vesz el tőlük – vezette le Hernádi Zsolt.
A Mol–Új Európa Alapítványon keresztül 11,1 milliárd forinthoz jutottak a klubok.
A szövetség várja a Molt is támogatói közé, ha már felbukkant Tadej Pogačar mezén a magyar cég logója.
Buszokból is kevesebb jár majd az Úszó Nemzet Programban, de ez változhat, mert az általános megszorítások közben erre éppenséggel plusz pénzt ad a kormány.
A MoHu technológiát váltana a pusztazámori lerakónál, de ez bűzzel járhat.
A Mol azóta azt közölte, hogy a szivárgás megszűnt, elkezdték a kárelhárítást.
A gáztermelés megkezdése 2025-re várható.
Több önkormányzat is eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha ők lehetnének az állam által dobra vert kastélyok gazdái.
Az Ukrajnán át érkező orosz olaj a Mol által bejelentett új szerződések ellenére is kockázatos – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az Inforádióban. A geopolitikai kockázatok és a különadók növelése miatt minősítették le a cég részvényeit.
A Mol-vezér főzős hasonlattal szemléltette, miért nem engedhetjük még el az orosz csővezetéket, és szerinte ha most leállna a kőolajszállítás, azzal az egész régió letérdelne.
A Molnak ezzel már közel jár az 50 százalékhoz a tőzsdén lévő energetikai cégben.
Így biztosítanák a folyamatos szállítást a Barátság kőolajvezetéken, de ennek komoly kockázatai is vannak.
A csővezeték leállítását az ukrán elnök tanácsadója jelentette be. A Barátság kiesésével Magyarország a Horvátország felől érkező Adria csővezetéken tud majd kőolajat importálni. Ukrajna a lépésről nem értesítette előre a Molt.
