A Fradit leszámítva a fővárosi klubok nem jöttek ki jól a NER-es hatalomátvételből. Az MTK 15 éve libikókázik az első és másodosztály között, a Vasas és a Honvéd pedig jelenleg az NB II.-ben sínylődik.
Automata szivattyús rendszerrel és izolációs fallal igyekeznek megakadályozni, hogy a gázolajszennyezés továbbterjedjen a talajban. A kármentesítés végső költsége milliárdos nagyságrendű is lehet.
Nem zárható ki, hogy beavatkozás nélkül továbbterjedne a gárdonyi olajszennyezés, ezért a föld alatt kell megállítani – mondta el a Mol logisztikai vezetője.
A Raiffeisen Bank lehet a régió nagy nyertese, az orosz leány ugyanis a csoport nyereségének 43 százalékát adta, de jelenleg nem tudják hazavinni. Hasonló helyzetben van a legnagyobb magyar gyógyszergyártó is.
Bár a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárult, hogy a Mol leányvállalata megvegye az elektronikai hulladékokat feldolgozó Metal Shredder Hungary Zrt.-t, nincs teljes összhang az üzlet körül. Az állami hulladékos koncessziót elnyert olajvállalat mindenesetre akadálytalanul terjeszkedik az ágazatban.
A Mol szerint sokkal kisebb a gárdonyi olajszennyezés mértéke, mint amiről a lakosság beszámolt. A helyiek attól tartanak, hogy a Velencei-tó vizéig is eljuthat a gázolaj, és erre a HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint is van esély.
Nagy volt a drágulás az elmúlt hetekben üzemanyagfronton, pénteken még a Nemzetgazdasági Minisztérium, sőt Orbán Viktor miniszterelnök is szóvá tette ezt. A Mol pedig úgy tűnik, keddre engedett, pedig a nagyker ár nem is változott.
Helyre akarják tenni a sajtóban terjedő félinformációkat, ezért részletes közleményt adott ki a Mol a gárdonyi gázolajszennyezésről. Kiderült: a gázolaj több mint két héten keresztül szivárgott a talajba, tényleg 487 köbméter folyt el, de a környező öt kútban talált szénhidrogénnyomok nem innen származnak. Február végéig dől el, hogyan számolják fel a károkat.
Gárdony önkormányzata majdnem ötvenszer annyi olaj elszivárgásáról tud, mint amiről a Mol eredetileg beszámolt. Az olajcég már nem visz a környéken élőknek ingyen palackos vizet, azt sérelmezve, hogy nem váltottak vissza elég palackot.
2025 elején közel hetven új nyilvános EV-töltőt adnak át Magyarországon, ebből több mint félszáz uniós forrásból létesül, miután lejár az EU-s töltőtelepítési pályázatok első körének teljesítési határideje. Majd pár hónapra rá már a második körben vállalt töltőket kell üzembe helyezni. Összesen öt kör van, 2026 végéig tartó átadásokkal. Közben mozgásban van a magyar pályázat is, ami 2028-as átadásokkal folytathatja a megkezdett utat, ez a projekt a vidéki vakfoltokra telepítene töltőket, egyelőre harmincöt településre, de a pályázat kiírói végül több mint 100 helyszínnel számolnak.
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány jogot sért. Az EU ne riadjon vissza, bármekkora feladatokkal is néz szembe, írja a Financial Times. Kenneth Rogoff, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A moszkvai merénylet következményeiről ír az Independent és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerzője szerint az, ami Szíriában történt, nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Európai Unió 15. szankciós csomagja újabb féléves mentesítést adott az orosz kőolaj importtilalma alól Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, pedig utóbbiak nem is kérték a hosszabbítást. Csehországba tavaly közel egymillió tonna kőolajat szállított a Mol kezében lévő szlovákiai Slovnaft.
A nemzetközi rendőrségi szervezet tavaly novemberben vizsgálta felül a nemzetközi körözést, a horvátoknak pedig megtiltotta, hogy az üggyel kapcsolatban használják a rendszerét – mondta el a Telexnek adott interjúban.