Azerbajdzsáni földgázkitermelésről kötött megállapodásokat a Mol
A gáztermelés megkezdése 2025-re várható.
A gáztermelés megkezdése 2025-re várható.
Több önkormányzat is eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha ők lehetnének az állam által dobra vert kastélyok gazdái.
Az Ukrajnán át érkező orosz olaj a Mol által bejelentett új szerződések ellenére is kockázatos – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az Inforádióban. A geopolitikai kockázatok és a különadók növelése miatt minősítették le a cég részvényeit.
A Mol-vezér főzős hasonlattal szemléltette, miért nem engedhetjük még el az orosz csővezetéket, és szerinte ha most leállna a kőolajszállítás, azzal az egész régió letérdelne.
A Molnak ezzel már közel jár az 50 százalékhoz a tőzsdén lévő energetikai cégben.
Így biztosítanák a folyamatos szállítást a Barátság kőolajvezetéken, de ennek komoly kockázatai is vannak.
A csővezeték leállítását az ukrán elnök tanácsadója jelentette be. A Barátság kiesésével Magyarország a Horvátország felől érkező Adria csővezetéken tud majd kőolajat importálni. Ukrajna a lépésről nem értesítette előre a Molt.
Napi 400-800 hordót termelhetnek a most feltárt kutak, amellyel a teljes MOL-csoport termelése körülbelül egy százalékkal nőhet.
Környezeti hatásvizsgálatot írt elő a Pest Vármegyei Kormányhivatal a Százhalombatta mellé tervezett létesítmény ügyében.
A második negyedévben veszteséges volt a kötelező palackvisszaváltás elindítása. A Mol összességében amúgy remek első félévet zárt, az adózás előtti eredmény közel 20 százalékkal haladta meg a 2023 első félévit. Hernádi Zsolt arra panaszkodott, hogy az orosz olajról való leválást nehezítik a magyar kormány különadói.
A magyar kormány olajszállításokról szóló panaszai értő fülekre találtak, kár, hogy nem Kijevben vagy Brüsszelben, hanem Moszkvában. Viszont Szijjártó Péter szavaira a hírbe hozott szereplők olyan válaszokat adtak, ami segít tisztán látni, lesz-e elég benzin Magyarországon és Szlovákiában. És hogyan kerülhet veszélybe az ellátás.
A Mol vezér szerint egy újabb árstop hatására hamarabb lenne üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.
Az M1 szerint ez a lehetőség is felmerült a magyar–szlovák egyeztetésen, és szakértők szerint meg is valósítható.
Ennek azonban komoly veszélyei vannak. Másik megoldásként az Adria vezetéken érkezhet több olaj, ez azonban jelentős többletköltségekkel járna.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Megnézték, hogyan hatnak a legnagyobb hazai tőzsdei cégekre a meglévő és újabb különadók. A többségének gyenge a P/E értéke, és a magyar gazdaság sem ettől fog élénkülni.
Miután az orosz Lukoil nem szállíthat Ukrajnán keresztül, most akkor vesz a Mol mástól plusz olajat vagy sem? Elkezdte-e már megdézsmálni a tartalékokat? Ezekre a kérdésekre nincs megnyugtató válasz. Apokalipszistől azonban aligha kell tartani, lesz olaj és lesz üzemanyag akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv áll elő.
Az energetikai miniszter fontos részleteket árult el a Lukoil-drámáról.
Az Európai Bizottság nem siet, hogy nekilásson a Budapest és Pozsony, illetve Kijev közti vitarendezésnek a Lukoil olajtranzitjának leállítása ügyében. Egy tanácskozáson 11 tagállam támogatta a bizottság döntését, Magyarország és Szlovákia mellett senki sem állt ki.
Európai szinten „jelentéktelen”, hogy Kijev kitiltotta a Magyarországra és Szlovákiába olajat szállító orosz Lukoilt a vezetékrendszeréből, de a két ország számára középtávon jelentős kockázat mutatkozik. A Mol hitelminősítése továbbra is „jó”, ebben alapból figyelembe vették az orosz kitettséget.