Gázt talált a MOL Pakisztánban
Napi 400-800 hordót termelhetnek a most feltárt kutak, amellyel a teljes MOL-csoport termelése körülbelül egy százalékkal nőhet.
Napi 400-800 hordót termelhetnek a most feltárt kutak, amellyel a teljes MOL-csoport termelése körülbelül egy százalékkal nőhet.
Környezeti hatásvizsgálatot írt elő a Pest Vármegyei Kormányhivatal a Százhalombatta mellé tervezett létesítmény ügyében.
A második negyedévben veszteséges volt a kötelező palackvisszaváltás elindítása. A Mol összességében amúgy remek első félévet zárt, az adózás előtti eredmény közel 20 százalékkal haladta meg a 2023 első félévit. Hernádi Zsolt arra panaszkodott, hogy az orosz olajról való leválást nehezítik a magyar kormány különadói.
A magyar kormány olajszállításokról szóló panaszai értő fülekre találtak, kár, hogy nem Kijevben vagy Brüsszelben, hanem Moszkvában. Viszont Szijjártó Péter szavaira a hírbe hozott szereplők olyan válaszokat adtak, ami segít tisztán látni, lesz-e elég benzin Magyarországon és Szlovákiában. És hogyan kerülhet veszélybe az ellátás.
A Mol vezér szerint egy újabb árstop hatására hamarabb lenne üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.
Az M1 szerint ez a lehetőség is felmerült a magyar–szlovák egyeztetésen, és szakértők szerint meg is valósítható.
Ennek azonban komoly veszélyei vannak. Másik megoldásként az Adria vezetéken érkezhet több olaj, ez azonban jelentős többletköltségekkel járna.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Megnézték, hogyan hatnak a legnagyobb hazai tőzsdei cégekre a meglévő és újabb különadók. A többségének gyenge a P/E értéke, és a magyar gazdaság sem ettől fog élénkülni.
Miután az orosz Lukoil nem szállíthat Ukrajnán keresztül, most akkor vesz a Mol mástól plusz olajat vagy sem? Elkezdte-e már megdézsmálni a tartalékokat? Ezekre a kérdésekre nincs megnyugtató válasz. Apokalipszistől azonban aligha kell tartani, lesz olaj és lesz üzemanyag akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv áll elő.
Az energetikai miniszter fontos részleteket árult el a Lukoil-drámáról.
Az Európai Bizottság nem siet, hogy nekilásson a Budapest és Pozsony, illetve Kijev közti vitarendezésnek a Lukoil olajtranzitjának leállítása ügyében. Egy tanácskozáson 11 tagállam támogatta a bizottság döntését, Magyarország és Szlovákia mellett senki sem állt ki.
Európai szinten „jelentéktelen”, hogy Kijev kitiltotta a Magyarországra és Szlovákiába olajat szállító orosz Lukoilt a vezetékrendszeréből, de a két ország számára középtávon jelentős kockázat mutatkozik. A Mol hitelminősítése továbbra is „jó”, ebben alapból figyelembe vették az orosz kitettséget.
A magyar kőolajimport harmada a Lukoiltól származik, ám Kijev kitiltotta az orosz vállalatot a vezetékrendszeréből, ellehetetlenítve a tranzitszállítást. A helyzet nagyjából akkor élesedett, amikor Orbán Viktor Kijevben és Moszkvában békemissziózott, de nincs nyoma, hogy tárgyalt volna az ügyben. A magyar és a szlovák külügy csak hetekkel a szállítások leállítása után fordult az Európai Bizottsághoz.
A Mol vezére indulatos publicisztikában arról ír, hogy a különadók lassan olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.
Nem ilyen nyári hőségre tervezték az európai és észak-amerikai olajfinomítók többségét, a kánikula miatt már egyre gyakrabban kell lejjebb tekerni a termelésüket. A Mol hazai finomítója még bírja, ám a lengyel Orlennél a múlt héten nagyon rezgett a léc. Az USA-ban a forróság mellett az egyre szélsőségesebb trópusi viharok is veszélyeztetik a termelést. Közelít az időszak, amikor a benzin árát már nemcsak a piaci folyamatok, hanem az időjárási események is feljebb tudják nyomni.
A két tőzsdei nagyvállalatnak az idei második félévben és jövőre is komoly összegeket kell pluszban befizetnie.
A Mol évek óta keresi az igazát a Mercedesszel szemben, egyelőre azonban még azt a bíróságot sem találta meg, ahol pert indíthat. Az Európai Bíróság hozott egy ítéletet ezzel kapcsolatban, amely alapján a magyar bíróságok is eljárhatnak. Elvileg.
Ellentétes a magyar szabályozás az uniós joggal, amennyiben a gázhálózatot használó ügyfeleket nem tekinti a rájuk rótt rendszerdíjak érintettjeinek, s így nem biztosít számukra hatékony jogorvoslatot. Folk György és Kovács Gábor írása.
Azt állítják, mivel az energiaválság alatt a horvát kormány hatósági árat vezetett be a gázra, kárt okozott a vállalatnak. Akár tízmillió eurós eljárásról is szó lehet.