Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Ha nem vagyunk képesek megállítani a háborút, akkor több ezer – tíz- vagy százezer – ember fog meghalni. És Ukrajna el fog pusztulni. Ezt meg kell állítanunk, és amit az elmúlt két és fél évben tettünk, az egyszerűen nem volt sikeres” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban Washingtonban, a NATO-csúcs helyszínén.
Jake Tapper, a CNN műsorvezetője szerint Orbán kijevi és moszkvai látogatása arra biztatta Ukrajnát, hogy állapodjon meg a tűzszünetről a béketárgyalások felgyorsítása érdekében. „Az ukránok szemében ez olyan, mintha engednének Oroszország agressziójának. Az ukránok szerint Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt Ukrajnát: először a Krím félszigetet, majd a Donbasz régiót szállta meg, és aztán persze jött a két évvel ezelőtti támadás, és ha az ukránok azt teszik, amit Orbán akar, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt mondják, rendben, hagyják abba a gyilkolászásunkat, cserébe Önöké lehet az ország egynegyede” – vélekedett a műsorvezető.
Szijjártó szerint ez nincs így, mert „a területi integritás olyan alapelv, amelyet tiszteletben kell tartania mindenkinek”, majd megismételte a kormány álláspontját, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Ezután a háború helyzetről és annak megoldásairól elmélkedett. A külügyminiszter arra jutott, hogy rengeteg fegyvert küldtek Ukrajnába (jó részét amerikai pénzből), de szerinte ez sem hozta meg Ukrajna sikerét, sőt, Oroszország nyomul előre, ezért tárgyalóasztalhoz kéne ülni a feleknek, ami tartós és igazságos békét eredményezne.
Végül arról is kérdezték Szijjártót, szüneteltették-e az Egyesült Államokkal való kapcsolatot, ugyanis látható módon Orbán Trump győzelmét szeretné. „Nézze, mi úgy tekintünk a politikára, mint egy munkára, ami tapasztalatokon alapszik” – kezdett bele a válaszába Szijjártó, aki szerint Trump előtt és után is tragikusak voltak a magyar–amerikai kapcsolatok, de amikor ő volt az elnök, akkor minden rendben volt.
Szijjártó szerint hatalmas tragédia lenne egy Kína-ellenes blokk
Később egy közleményt adott ki a külügyi tárca, amelyben arról írnak, „Magyarország támogatja a NATO együttműködését az indiai- és csendes-óceáni országokkal, de csakis addig, amíg ennek célja nem egy Kína-ellenes blokk létrehozása, ez ugyanis hatalmas tragédia lenne”.
Szijjártó elmondása szerint nem akarják, hogy „a NATO egy valaki ellen szerveződő szövetség legyen”. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja az indiai-, csendes-óceáni partnerséget, különös tekintettel arra, hogy ez olyan baráti országokra is kiterjed, mint Dél-Korea és Japán, amelyek vállalatai igen jelentős szerepet játszanak hazánk gazdaságának fejlődésében, az autóipari forradalom előmozdításában.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a NATO védelmi szövetség, így ezt a szavai szerint figyelembe kell venni a külkapcsolatok építésénél is. „Nem válhatunk egy támadási szövetséggé, nem szervezkedhetünk egy Kína-ellenes blokk létrehozása érdekében” – összegzett.
