Ungár Péter felháborítónak tartja a Momentum plakátjait, elmondja, hogy miért frusztrált a párttal kapcsolatban, mit gondol Gyurcsány Ferencről, mi a baja Karácsony Gergellyel, mi az orosz-ukrán háború magyar olvasata, és van e tanulsága Jászberénynek. Interjú.
Baloldali, globalista, sorosista, hazaáruló zöld érdekeket szolgálnak az akkumulátorgyár ellen tüntető mikepércsi és debreceni anyukák - állítja a kormánypárti sajtó és a megmondóemberek az elmúlt napokban. Az akkugyár ügye a Fidesz-szavazókat is elérte, a kormány pedig azonnal reagált, mielőtt maguktól arra jutnak, hogy a beruházások nem az ő érdekeiket szolgálják.
Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.
2023 első hónapja alapján a NER rémuralmának legsötétebb évében járhatunk. Szorult helyzetben Orbán Viktor észszerűsítés helyett bekeményített, és nem tesz már uralkodói kegyből gesztusokat, nincs több ügyeskedés, a közjó pedig egyébként sem számít – csak az, amit az ország fölé tornyosulva, a valóságtól elzárva a fejébe vett. Lehet ez Huxit vagy sem, ha idén nem ébred fel a magyar társadalom, a lavinát nem fogjuk elkerülni. Vélemény.
Humán erőforrásként tekint az Orbán-kormány a határon túli magyarokra Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint, aki az e heti HVG-nek adott interjút.
A miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium második nemzetközi konferenciáján szólalt fel.
A nemzeti konzultáció nem tekinthető közvélemény-kutatásnak, utóbbinak egészen mások a szakmai kritériumai – mondja Mráz Ágoston Sámuel, a kormánytól a minap újabb többmilliárdos megrendelést elnyerő Nézőpont vezetője.
Ma már semmiképpen nem ülne be a parlamentbe Fodor Tamás színművész, rendező, aki szerint a jövő szellemi elitjének egy részét elüldözték az országból, mások egzisztenciális kényszer miatt betagozódtak a rendszer hűbéres szellemi elitjébe. Mekkora most az ellenzéki értelmiség mozgástere? Mi tartja őt mozgásban 80 évesen? HVG-portré.
Számottevő mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága az áprilisi mérések óta, egyes véleményformálók szerint a visszaesés középtávon egy olyan kritikus szintet is elérhet, ami alááshatja a rendszer stabilitását is. A lemorzsolódott peremszavazókon túl a Fidesz azonban rendelkezik egy legalább kétmillió fős, igen stabil szavazói bázissal is. Reális-e az ő megingásuk annak fényében, hogy ez a tömb lényegében vallási közösségként funkcionál? Ennek megítéléséhez érdemes megvizsgálni a politikai pszichológia tükrében azt, hogy milyen jellegű vallás is ez tulajdonképpen.
A kormány átírta a 2023-as költségvetést, de a bőréből nem tudott kibújni, a sporton csak nem sikerült spórolni. 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása.
Az orbáni látszatdemokrácia lényege, hogy minden törvényes keretek között működik. Az már egy másik kérdés, hogy kétharmaddal és zsebre tett államfőkkel bárminek lehet törvényi kerete – az elnyomásnak is. A pedagógusvegzálás apropóján megnéztük, hogyan alakít ki függőségi és félelmi viszonyt a kormány azokban a szakmákban és csoportokban, ahol a szabadságot veszélyesnek érzi.
Felbomlott a háború utáni hatalmi egyensúly és az osztálykompromisszum, káosz és tragédia jött helyette. A közjót az egyénektől, a kis közösségektől, és nem az államtól kell várni – mondta Tamás Gáspár Miklós néhány hete, a HVG-nek adott utolsó interjújában. Azt mondta, Magyarországon kitört a téboly és Orbánnak nincs hatalma. Az interjú újraközlésével emlékezünk a most elhunyt filozófusra.
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.
A pápa temetéséből nem maradt más, mint a homárral és kagylókkal megrakott asztal. Ebből a romlásból kellene visszatérni. A demokrácia, s akinek a hite azt diktálja, a kereszténység útjára. Vélemény.
Míg a fülkeforradalom utáni nyolc év a konjunktúra időszaka volt, 2018, és pláne 2020 óta megjelent a válság a kormány szótárában is – hiába azonban a kríziskirályként elkönyvelt miniszterelnök, az Orbán-rezsim fél évtizede hibát hibára halmoz, uniós ügyektől a háborúig, koronavírustól az inflációig. De miért nincs semminek következménye, amikor a rendszer mindenkinek megnehezíti az életét, a bajba jutott csoportok pedig utcára is mennek a sérelmeikkel? Folyamatábrán mutatjuk a NER „kríziskörét” és elmagyarázzuk, miért követ minden válságot újabb válság, a kormány mégsem bukik meg.
Az elmúlt időszak eseményei folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthattak ki az emberekben, és nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Az ellenségkereső kormányzati kommunikáció is erősíti a stresszfaktort. Milyen károkat okoz mindez? Hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal? A többi között erről kérdeztük a szakembert.
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
2022-ben egy lépéssel sem lettünk közelebb ahhoz, hogy Magyarország kevésbé legyen lábszagú, a józanságunkat viszont segít megőrizni, ha sírás helyett nevetünk, és ha nem engedjük el a demokráciába vetett hitünket.
A propaganda nagyon mély nyomot hagy az emberekben, annak hatása még egy esetleges rendszerváltás után is érződne – mondta a hvg360-nak Székely Csaba erdélyi drámaíró. A „másság lett az új zsidóság", de tág értelemben: mindenkit utálni kell, aki másként gondolkodik, nem áll be a sorba. Vajon létezik olyan, hogy egy társadalom hajlamosabb demokrácia helyett diktatúrát vagy féldiktatúrát választani? Interjú.
Lehet, hogy nőtt az elégedetlenkedők aránya, de nagy társadalmi változás nem történt, az emberek nem is pisszennek például az üzemanyag ársapkájának eltörlése miatt. Miért van ez így, mi okozhat repedéseket a NER-ben? Túlzás azt állítani, hogy hazugságban élünk? Erről beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető professzorával, az MTA levelező tagjával.
