A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ismertetett egy hamarosan megjelenő tervezetet, amely jelentősen szigorítaná a harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. Nem hozhat be ilyen munkásokat magáncég, illetve olyan vállalat sem alkalmazhatja őket, amelyre az elmúlt egy évben munkaügyi bírságot szabtak ki.
Szabados Richárd, frissen kinevezett, kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár szerint az őszre meghirdetett, vállalatokat célzó akcióterv jelentősen támogatni fogja a beruházások ösztönzését, az exportképes vállalatokat, de tőkeemelési programmal, valamint – az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma mintájára – eszközberuházási programmal is készül az NGM – írja a Portfolio.
Szeptember elsejétől egy új rendszerrel úgy fizethetünk a mobilunkkal, mintha kártyát használnánk. A Magyar Nemzeti Bank bemutatta a qvik fizetési megoldást.
Nagy Márton minisztériuma nehezményezi, hogy a boltokban drágult a liszt, a tej és a cukor, miután az adott termékek kikerültek a hatósági árkorlátozás (kötelező akciózás) alól.
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Nem megszorításnak kell hívni azt, ha nem ad pénzt az állam, a különadók a vártnál tovább maradnak, és egy új programot indítanak a kis cégek támogatására – mondta el a nemzetgazdasági miniszter.
A gazdasági minisztérium szakemberei magyarázzák a bizonyítványt, miért nem hordják az emberek a pénzüket a sarki kisboltba.
Ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.
A minisztérium szerint figyelembe kell venni a garantált bérminimumot is a valós képhez, így az ország már nincs is az utolsó előtti helyen.
Ahogy várható volt, miután a román és horvát jövedékiadó-emelések bekerültek a statisztikába, kiderült, hogy a magyar árak nem lógnak ki felfelé. Az NGM következetesen tartja magát a csúsztatós ár-összehasonlításhoz, a KSH harmadszor is módosítja a statisztikát a kormány megrendelésére.
A nemzetgazdasági minisztérium újabban az aktuális pénteki magyarországi üzemanyagárakat hasonlítja a szomszéd országok majd egyhetes áraihoz, így nagyobb különbséget tud kimutatni, mintha a hazai árak esetében is a KSH közlését használná. Közben már maga a miniszterelnök fenyegeti az üzemanyag-kereskedőket.
A kormány éppen most, a befektetési stop idején tapsol el 620 milliárd adófizetői forintot irodaépületek vásárlására teljesen átláthatatlanul, sokak szerint azért, hogy NER-közeli vállalkozók veszteséges építési beruházásait mentse meg. A pangó irodapiacon, energiahatékonysági érvekkel próbálja alátámasztani a kegyelteket helyzetbe hozó üzletet.
Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
A pandémiás évek torzított képet mutatnak, ha a 2019-es és 2024-es üzleti évek eredményeit nézzük, a reptér ára kedvező, de mindenképpen piaci.
Szerződés, minimálbér ugyanúgy jár nekik is, és a munkavédelmi előírásokat még szigorúbban be kell tartani a fiataloknál.
Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését – jelentette be az Nemzetgazdasági Minisztérium. Az is kiderült, hogy a vételár 3,1 milliárd euró volt, és ezen felül a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalták.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
Az NGM által felvázolt gazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, konkrét célok helyett általános hívószavakkal dobálóznak, arról pedig, hogy miből lenne pénz a fejlesztésre, annyit írtak, hogy az EU-tól kell kérni – írja a Magyar Nemzeti Bank a kormány versenyképességi stratégiájáról.
A NIO akkumulátorcsere-technológiájának közös fejlesztése a cél.
