Az NGM új bűnbakot talált a gazdaság és a költségvetés bajaihoz: a kínai Temut
A gazdasági minisztérium szakemberei magyarázzák a bizonyítványt, miért nem hordják az emberek a pénzüket a sarki kisboltba.
A gazdasági minisztérium szakemberei magyarázzák a bizonyítványt, miért nem hordják az emberek a pénzüket a sarki kisboltba.
A minisztérium szerint figyelembe kell venni a garantált bérminimumot is a valós képhez, így az ország már nincs is az utolsó előtti helyen.
A kormány éppen most, a befektetési stop idején tapsol el 620 milliárd adófizetői forintot irodaépületek vásárlására teljesen átláthatatlanul, sokak szerint azért, hogy NER-közeli vállalkozók veszteséges építési beruházásait mentse meg. A pangó irodapiacon, energiahatékonysági érvekkel próbálja alátámasztani a kegyelteket helyzetbe hozó üzletet.
Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
A pandémiás évek torzított képet mutatnak, ha a 2019-es és 2024-es üzleti évek eredményeit nézzük, a reptér ára kedvező, de mindenképpen piaci.
Szerződés, minimálbér ugyanúgy jár nekik is, és a munkavédelmi előírásokat még szigorúbban be kell tartani a fiataloknál.
Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését – jelentette be az Nemzetgazdasági Minisztérium. Az is kiderült, hogy a vételár 3,1 milliárd euró volt, és ezen felül a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalták.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
Az NGM által felvázolt gazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, konkrét célok helyett általános hívószavakkal dobálóznak, arról pedig, hogy miből lenne pénz a fejlesztésre, annyit írtak, hogy az EU-tól kell kérni – írja a Magyar Nemzeti Bank a kormány versenyképességi stratégiájáról.
A NIO akkumulátorcsere-technológiájának közös fejlesztése a cél.
A Nemzetgazdasági Minisztérium összeszedte, hogy milyen dokumentumokat érdemes beszerezni a pályázat benyújtása előtt. Így felkészülhetünk a támogatás igénylésére.
A statisztika kísérleti lesz, vagyis nem megbízható, alapja az uniós statisztikai hivatal 2005 óta létező heti árösszesítése. A magyarországi adatok forrása a nagy kúthálózatok ár-önbevallása, amit az energiahivatal felé tesznek.
A minisztérium levezette, hogy Magyarországon tulajdonképpen nincs sok vendégmunkás, ám közben kiderült, hogy a tavalyi éves KSH-statisztikához képest 30 ezerrel többen vannak. És majdnem kétszer annyian, mint ahány tartózkodási engedélyt elvileg ki lehetne adni.
Néhol rémes szövegezésű anyagban foglalta össze a kormány a versenyképességi stratégiáját, amellyel hat év múlva ilyenkor az EU fejlettségének 90 százalékán állnánk. Pedig az alapötlet még jó is lenne. Azt azért megtudjuk, hogy egymillió magyar munkáját fenyegeti a mesterséges intelligencia, és hogy 2030-ra szeretne az NGM három olyan magyar kreatív brandet, amit az egész világon ismernek.