Milyen juttatások adhatók a munkavállalóknak a nyári pihenés finanszírozására?
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
„A kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében” – írja közleményében az online árfigyelő rendszerbe föltöltött árak alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárca „fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata”.
A bejelentés szerint az NGM „kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatának megkezdését, illetve azt is, hogy a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a Gazdasági Versenyhivatal közösen lépjen fel a tisztességtelen vállalkozásokkal szemben”.
A fogyasztóvédelmi terület alig egy hónapja, augusztus elsejétől a Nagy Márton vezette tárcához.
A minisztérium magatartása több okból is aggályos és túlzó lehet, amennyiben a piacgazdaság és a jogállamiság határait feszegeti.
Végül azt is meg kell jegyezni, hogy mindeddig az NGM és a versenyhivatal amolyan csodafegyverként ünnepelték az utóbbi által működtett Árfigyelőt, mint amely „öldöklő árversenyt” indított be, és jelentősen hozzájárult az árak leszorításához.
Ha ez igaz, akkor a most kifogásolt árak a szabadpiaci „öldöklő versenyben” képződtek, így a szabadpiaci racionalitás mentén elképzelhető legalacsonyabb árakról van szó. Avagy a minisztérium téved, amikor azokat „tisztességtelennek” bélyegzi.
Ha az árak valóban „túl magasak”, „tisztességtelenek”, akkor viszont az Árfigyelő nem ér egy hajítófát sem, ami az árak leszorítását illeti.
A jegybankár hátterű Nagy Márton egyébként nyilvánvalóan nagy híve a kézivezérelt árszabályozásnak, tőle indult az elmúlt évek összes ilyen intézkedése az árstopoktól a kötelező akciózáson keresztül az üzemanyag-kereskedők vegzálásáig. Minimum kérdéses, hogy az intézkedések nem okoztak-e több kárt, mint hasznot. Az biztos, hogy az üzemanyagok árstopját végül azért kellett kivezetni, mert az ellátás összeomlása fenyegetett. Az élelmiszerek árstopja szintén ellátási problémákat okozott, az inflációt pedig valószínűleg nem hogy fékezte, de növelte.
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Figyelembe kell venni azokat a feltételeket, amelyekkel mind a kiküldött, mind a társaság megfelel az adózási és számviteli előírásoknak, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következő elvárásoknak.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Az üvegtábla egy zebrára esett, nagy szerencse, hogy senki nem sérült meg.