Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
„A kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében” – írja közleményében az online árfigyelő rendszerbe föltöltött árak alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárca „fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata”.
A bejelentés szerint az NGM „kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatának megkezdését, illetve azt is, hogy a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a Gazdasági Versenyhivatal közösen lépjen fel a tisztességtelen vállalkozásokkal szemben”.
A fogyasztóvédelmi terület alig egy hónapja, augusztus elsejétől a Nagy Márton vezette tárcához.
A minisztérium magatartása több okból is aggályos és túlzó lehet, amennyiben a piacgazdaság és a jogállamiság határait feszegeti.
Végül azt is meg kell jegyezni, hogy mindeddig az NGM és a versenyhivatal amolyan csodafegyverként ünnepelték az utóbbi által működtett Árfigyelőt, mint amely „öldöklő árversenyt” indított be, és jelentősen hozzájárult az árak leszorításához.
Ha ez igaz, akkor a most kifogásolt árak a szabadpiaci „öldöklő versenyben” képződtek, így a szabadpiaci racionalitás mentén elképzelhető legalacsonyabb árakról van szó. Avagy a minisztérium téved, amikor azokat „tisztességtelennek” bélyegzi.
Ha az árak valóban „túl magasak”, „tisztességtelenek”, akkor viszont az Árfigyelő nem ér egy hajítófát sem, ami az árak leszorítását illeti.
A jegybankár hátterű Nagy Márton egyébként nyilvánvalóan nagy híve a kézivezérelt árszabályozásnak, tőle indult az elmúlt évek összes ilyen intézkedése az árstopoktól a kötelező akciózáson keresztül az üzemanyag-kereskedők vegzálásáig. Minimum kérdéses, hogy az intézkedések nem okoztak-e több kárt, mint hasznot. Az biztos, hogy az üzemanyagok árstopját végül azért kellett kivezetni, mert az ellátás összeomlása fenyegetett. Az élelmiszerek árstopja szintén ellátási problémákat okozott, az inflációt pedig valószínűleg nem hogy fékezte, de növelte.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nyolcan megsérültek a ráfutásos balesetben.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.