Az NGM nyilatkozott arról, hogy akar-e a kormány 10 milliárd eurónyi hitelt felvenni
A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.
A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
Számok és képletek helyett az NGM államtitkára arról írt, hogy a számottevő anyagi forrást igénylő intézkedéseket a gazdaság képes kitermelni, és még az államadósság is csökkenni fog.
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
A versenyhivatal szerint ugyanis élénkíti a versenyt, ha a boltok Nagy Márton „elvárása” szerint „önként” árat csökkentenek.
Ha a boltok nem csökkentenek önként árat, akkor a kormány kész „minden eszközt” bevetni. Egy hetük van előállni az árcsökkentési terveikkel.
Eddig úgy volt, hogy 3 százalék alatti hiányt akarnak 2026-ra, de most már szó sincs ilyesmiről.
A miniszter szokás szerint zsarolt és fenyegetett az élelmiszerárak miatt, Palóc André magyarpéterezett.
A nemzetgazdasági miniszter szerint még zajlik az egyeztetés az áfa-visszatérítésben érintett termékek köréről, a bevezetést követően viszont a rendszerek automatikusan tudni fogják, kinek mennyi adó jár vissza.
Az NGM szerint a magas infláció majd elmúlik magától, de a kormány azért „intézkedik”. A legaggasztóbb, hogy a fogyasztóvédelem vizsgálja, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árak alapján a piaci folyamatok „megfelelnek-e a fogyasztók érdekeinek”.
„A családok és a nyugdíjasok védelme érdekében”.
Az sem ismert, hogy pontosan mennyi, de biztos, hogy több milliárd forintnyi kárpótlási jegy van még forgalomban, Orbán Viktor decemberi határozatának következtében azonban elveszni tűnik a remény, hogy valaha is beválthassák az állammal szembeni követeléseiket az 1939 és 1990 közötti önkényuralmi rendszerek kárvallottjai.
50,9 milliárd forintért vették meg az arab befektetők a Mini-Dubaj területét, a teljes vételárat akkor fizetik majd ki, ha az állam a teljes infrastruktúrát megépítette, és az összes szabályt, amit kell, átírta.
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
1700 milliárd forint kamat érkezik a következő hónapokban az állampapírok után a számlákra, a nemzetgazdasági miniszter pedig újra arra kéri az embereket, hogy ezt költsék el.
Ha ez nem így lenne a kormány kész beavatkozni.
Január 31-gyel távozik posztjáról Balczó Barnabás, a Magyar Posta jelenlegi elnök-vezérigazgatója.
Több millió forintos szállásdíjak és tízmillió forint fölötti magánrepülő-költségek szerepelnek Nagy Márton külföldi útjainak díjai között. A nemzetgazdasági miniszter lehajolt az apróért is, a diplomaták 40 eurós kiküldetési napidíját is lelkiismeretesen felvette.
Vajon ki örülhet ismét egy olcsó hitelnek?
Egy intézkedést – ami nem is kormányzati intézkedés – kétszer számoltak bele a 10+1-es listába. A gazdasági minisztérium szerint az is intézkedés, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő”.