A Nielsen 30 ezer fős kutatása szerint a magyarok 10 százalékponttal jobban bíznak a reklámokban, mint az átlag európai. Bár a kérdőívet kitöltő magyarok 45 százaléka állítja csak, hogy bízik a tévéreklámokban, 54 százalékukat ösztönözték cselekvésre a televíziós hirdetések.
Európa és a világ továbbra is inkább pesszimista, viszont a németek és a dánok pozitívan látják a jövőt. Magyarországon emelkedett a fogyasztói bizalmi index és a saját munkahelyi kilátásokat is többen tartják jónak, mint korábban, ugyanakkor csökkent a vásárlási kedvünk.
Több bakit is tartalmaz a kormány új szuperhivatalának hétfőn megjelent pályázata. Az NKH olyan követelményeket támaszt, melyek formálisan nézve nem teljesíthetőek. Ugyanis a kiírásban szereplő egyes nevek évekkel ezelőtt megváltoztak, sőt, akad olyan, ami már nem is létezik.
A kattintás valószínűleg nem fogja egyhamar helyettesíteni a bolti vásárlás élményét. Habár az online vásárlás sok előnnyel jár, egy kutatás szerint a valódi boltok számos kulcsfontosságú dolgot nyújtanak a magyar vásárló számára az e-kereskedelemmel szemben.
Értékben 15, mennyiségben 13 százalékkal emelkedett a forgalom a múlt év húsvéti időszakjában, tavalyelőtthöz viszonyítva. Erősen koncentrált a bolti eladás: a sonka közel háromnegyed részét 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben adták el.
Hétfőn az öt közszolgálati adó együttes napi elérése 4 millió 56 ezer fő volt – ismertette az MTVA a Nielsen adatait. A szám valójában azt mutatja, hogy az öt köztévére összesen egy percig ennyien kapcsoltak oda.
Bár nőtt a magyarok vásárlási kedve a harmadik negyedévben, majdnem háromnegyedük továbbra is úgy véli, hogy az ország gazdasági válságban van. A Nielsen felmérése szerint a magyarországi válaszadók harmadának nem marad szabadon elkölthető pénze, ezzel lényegesen rosszabbul szereplünk, mint az európai átlag.
Nem szereti a reklámokat és a valóságshow-kat a magyar néző: ha kérdezik, azt válaszolja, hogy egész nap dokumentumfilmeket néz, soha nem kapcsolna Győzikére. A Fidesz a reklámadó kommunikációjában meg is lovagolta az emberek kereskedelmi tévék elleni érzéseit. Csakhogy az objektív mérések mást mutatnak: hiába gazdag a kínálat ismeretterjesztésből, a bulvár, a reality mindent visz, csak a nézők nem akarják bevallani, hogy igenis rá vannak kattanva ezekre a műsorokra, sőt, még a reklámokat is tűrik.
Legutóbb 2011 negyedik negyedévében nőtt a bolti eladás mennyisége Magyarországon, 1,4 százalékkal. Utána a mélypont a 2012. évi negyedik negyedév volt, mínusz 4,6 százalékkal. Most viszont a Nielsen adatai szerint újra nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem.
Többféle szempontot is figyelembe veszünk, ha okostelefon-vásárlásra kerül sor, azonban a szempontok nem egyforma súllyal esnek latba a férfiaknál és a nőknél.
A Magyarországon átlagos, napi 4 óra 46 perces tévézés 23 perc reklámot foglal magába. Azaz az átlagmagyar tavaly mindennap 78 reklámot nézett és hallgatott végig.
A fogyasztói bizalom Magyarországon továbbra is jelentősen elmarad az európai átlagtól a Nielsen felmérése szerint, amelyet a piackutató szerdán juttatott el az MTI-hez.. A munkahelyi kilátásokat tizenkét hónapos távlatban pozitívan csak a válaszadó magyarok 8 százaléka ítéli meg.
Az idén a harmadik negyedévben 4 ponttal 45 pontra emelkedett a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe Magyarországon a második negyedévhez képest, így 2010 óta most lett a legmagasabb. A vizsgált hatvan ország közül azonban Magyarországon a legalacsonyabb a mutató – közölte a Nielsen piackutató szerdán.
