Új sorozatunkban bemutatjuk a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét. A mostani részben a Német Demokratikus Köztársaság, vagyis az NDK felbomlásához vezető folyamatokat beszéltük át Slachta Krisztina történésszel, a téma kutatójával.
Vlagyimir Putyin 1985-től 1990-ig - Kelet-Németországban tartózkodva - tanúja volt egy diktatúra bukásának, amely hamarosan a Szovjetuniót is magával rántotta. Nehéz lenne elhinni, hogy ezek az évek ne formálták volna a fiatal hírszerzőtiszt pszichéjét. Körülbelül tíz év elteltével a fiatal KGB-ügynökből Oroszország második elnöke lett. Kelet-Németországban szerzett tapasztalatait felidézve megérthetjük, mire gondolt, amikor már elnökként egyszer ezt mondta: „Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük.” Részlet a Diktatúra 2.0 című könyvből.
Az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériuma (Stasi) éveken át információkat gyűjtött Olaf Scholz jelenlegi német kancellárról.
A Balaton Brigád elnyerte a Berlinale Co-Pro Series nevű rendezvény díját. A rendezvényen a magyar kémthriller másik kilenc nemzetközi koprodukcióban érdekelt sorozattervvel versenyzett.
Jóval a Facebook előtt, kézműves titkosszolgálati módszerekkel szokatlanul sikeres konteót gyártottak Moszkvában és Kelet-Berlinben arról, hogy a HIV-vírus egy amerikai laborból szabadult ki.
Bár a hivatalos verzió szerint Vlagyimir Putyin 1985–1990-es drezdai KGB-kiküldetése nem volt túl mozgalmas, egyre több jel utal arra, hogy a kémközpontnak számító Berlintől távol lévő városban a leendő orosz államfő kétes alakokkal, többek között Nyugat-ellenes terroristákkal tartott kapcsolatot.
Nemcsak bátorság, hanem időnként leleményesség is kellett a szökéshez az NDK határán, ahol 30 éve dördültek el az utolsó lövések.
A most végső felszámolásra ítélt barnaszénbányászat miliőjéből indult, Bob Dylannel is fellépő keletnémet rockzenész ellentmondásos életéről szóló film árnyalja a képet a közelmúltról.
Az orosz elnök a Bild nyomozása szerint 1985-ben vette át igazolványát. Segítségével szabad bejárását kapott az NDK állambiztonsági intézményeibe.
A bolsevik forradalom vezére, a vörös csillag, a békegalambok – mind szerepelnek azon a hatalmas üvegfestményen, mely egykor a rettegett keletnémet állambiztonság központját díszítette.
Kim Philby, a legendás kettős ügynök elképesztően pofátlan hírszerzési módszereibe avatta be az ámuló stasisokat 1981-ben. A BBC előtúrta a Stasi-archívumból az erről szóló hangfelvétel.
A szovjet titkosszolgálatoknak alárendelt kelet-európai állambiztonsági szervezetek elképesztő kegyetlenséggel léptek fel saját állampolgáraikkal szemben. Ha nem ezt tették, akkor egymás között alakultak ki nézeteltérések. A keletnémet Stasi például 1982-ben kifogásolta, hogy a magyar hatóságok túl humánusan bánnak egy NDK-s családdal.
„Gyerünk az utcára” – hirdette meg a jelszót az ismert színésznő, Jutta Wachowiak, megadva ezzel a kezdőlökés az egykori NDK legnagyobb „nem állami” demonstrációjához. Az 1989. november 4-ei tiltakozóakciót furcsa körülmények között kellett lebonyolítani, mégis egy olyan folyamat része lett, amit drasztikusan szakított félbe az NDK megszűnése. És ami átírta a német értelmiség egy részének életét.
Hiába igyekezett szemmel tartani az NDK-s állambiztonság a Magyarországon vakációzó németek legtöbbjét, erőfeszítései nemigen hajtottak hasznot – derül ki egy új, az eddigieknél részletesebb kutatásból.
Megtalálták a berlini Stasi Múzeumból hét, illetve nyolc éve ellopott kiállítási tárgyakat, köztük Erich Mielkének, a keletnémet titkosrendőrség vezetőjének irodai telefonját.
Csaknem 7 millió iratbetekintési kérelem és megkeresés érkezett az egykori keletnémet állambiztonsági hatóság (Stasi) iratanyagát kezelő hivatalhoz az intézmény megalapítása óta eltelt 21 évben - közölte szerdán a berlini központú hivatal.
Számítógéppel rekonstruálják az egykori NDK titkosszolgálatának összetépett iratait. A több millió papírszeletke összeillesztése évekig tartott – tudósított a dpa német hírügynökség.
A német kancellár szóvivője cáfolta, hogy Angela Merkel az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységét az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi tevékenységéhez hasonlította volna.
Elutasította a német kancellár, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hírszerző tevékenységét a hírhedt keletnémet kommunista állambiztonsági hatóság, a Stasi által folytatott megfigyelő-, illetve kémtevékenységhez hasonlítsák.
A "United Stasi of America" feliratot vetítette ki egy művész az Egyesült Államok berlini nagykövetségének falára, hogy az egykori keletnémet politikai rendőrség nevére utalva tiltakozzon az amerikai kormányzat legutóbbi lehallgatási botrányának európai vonatkozásai miatt.
