Tetszett a cikk?

A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?

© Végel Dániel
Az ellenőrzés – elsőfokú határozat – másodfokú határozat – bíróságok láncolatában a másodfokú adóhatóságnál folyik a legmagasabb szintű szakmai munka - írja cikkében ANgyal József okleveles adószakértő. Példaként említi, hogy a másodfokú adóhatóságtól indult el a késedelmi kamat legfeljebb 3 évre való felszámíthatóságának jogértelmezése. Innen vették át az elsőfokú adóhatóságok, majd kis késéssel követte a jogalkotó is. Jelenleg a vagyonosodási vizsgálatok döntő többségénél az APEH a megállapításokat egy úgynevezett pénzforgalmi mérleg alapján teszi. Több szakmai konferencián vaz elsőfokú APEH -ot képviselők érveltek már azzal, a pénzforgalmi mérlegnek nincs kötött módszere. 
 
A  másodfokú adóhatóság  azonban nem osztja ezt az álláspontot, sőt következetesen hatályon kívül helyezi azokat a pénzforgalmi mérlegeket, amelyek nem a központilag kidolgozott módszertannak felelnek meg. Ahhoz, hogy előre meg tudjuk állapítani: érdemes-e fellebbezni az elsőfokú adóhatósági határozattal szemben, ismernünk kell a központilag kidolgozott módszertant. Ha az elsőfokú adótóság eltért ettől a módszertantól, akkor komoly esélyünk van arra, hogy a másodfokú hatóság megsemmisíti az első fokú határozatot, és új eljárást rendel el. Ez az esetek többségében azzal is jár, hogy egy év elévül a vizsgált időszakból. Akiknél a központilag kidolgozott pénzforgalmi mérleg módszertől eltérő módszert alkalmaztak. Nekik tanácsolom: érdemes fellebbezni.

A cikk folytatását az Adózónán olvashatja!
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!