A szolgáltatási szektorban működő vállalkozások egy részénél már 2008-ban mérséklődött az árbevétel, sok adózónál azonban ez a jelenség a 2009. évet érinti majd elsősorban - emelte ki Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.  

A likviditásmenedzsment eszköze lehet az adóelőleg mérséklés

Tágan értelmezve a likviditásmenedzsment a vállalatok olyan összetett tevékenysége, melynek során a lehető legkisebb költség mellett tudják az üzletmenetükhöz szükséges likvid eszközöket biztosítani. A likvid eszközök alatt több szempont szerint sokféle eszközt lehet csoportosítani, azonban a legtöbb vállalat számára a likviditáshoz a pénzeszköz köthető elsősorban.  
  
A tavaly kirobbant gazdasági világválság következtében számos adózó számára a 2009. évi várható eredmények tükrében lehetetlenül magasnak tűnhetnek a korábbi időszak adatai alapján fizetendő, kiszabott adóelőlegek. Ebben az esetben el kell gondolkodni a megoldási lehetőségeken, hiszen a működés finanszírozása során minden forintnak megvan a helye. A szabályozás alapján a megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó adókötelezettséget kell alapul venni a társasági adó, a társas vállalkozások különadója, az innovációs járulék, a helyi iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója esetében a fizetendő adóelőleg megállapítása során.

„Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az adózó kérje az adóhatóságtól az adóelőlegek módosítását, amennyiben számításai szerint az adófizetési kötelezettsége nem fogja elérni az előző időszak adatai alapján az adóévben fizetendő adóelőlegek összegét - összegezte Kalocsai Zsolt. Az elmúlt évben a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások egy részénél már realizálódott az árbevétel mérséklődése, valamint az elmaradás az év elején kitűzött tervektől. Sok adózónál azonban ez a jelenség a 2009. évet érinti majd elsősorban. Az idei évben a szolgáltatási szektoron belül a pénzügy, ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások esetében, illetve az éven belül is ciklikusan teljesítő építőipari ágazatban jelenthet nagy nehézséget a magasabb bázison alapuló adókivetések teljesítése.”

Adóelőleg mérséklés - csak alapos indokkal

Az adózónak az adóelőleg mérséklési kérelmében be kell mutatnia, hogy a rendelkezésére álló információk és becslések alapján
 
• várhatóan hogyan alakulnak az üzleti évben gazdasági tevékenységének azon adatai, melyeket az adó számítása során figyelembe kell venni,
• másrészt számszakilag le kell vezetnie a várható adókötelezettség kalkulációját.

Az adóhatóságok a kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében általában az üzleti év tervezett eredmény-kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását várják el az adózóktól. Mivel az érvrendszer a gazdálkodást érintő információk alapján készül el, mely minden adónemre hasonló hatással van, célszerű az adóelőleg módosítást több adónemben egyszerre kérvényezni. Az illetékes adóhatóság a kérelemről annak megérkezésétől számított harminc napon belül határozattal dönt. Különös figyelmet kell fordítani a kérelem tartalmának teljességére, ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számít bele az adóhatóság hiánypótlásra, vagy a tényállás tisztázására irányuló irat kézhezvételétől a kért adatok, információk pótlásáig eltelt idő.

A válság következményei a tapasztalatok szerint inkább iparág specifikusan érinti a vállalkozásokat, méretüktől függetlenül. Azon iparágakban, amelyekben nagyobb visszaesés tapasztalható, mind a kisebb mind a nagyobb vállalkozásokat sújtja a visszaesés. Az üzleti év elején - amikor még kevés tényadat áll az adózók rendelkezésére -, körültekintően kell dönteni a mérséklés nagyságáról, összegéről, hiszen az adóhatóság maximum 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, ha a mérséklés következtében az adóelőlegek éves összege alacsonyabb lesz a tényleges adókötelezettségnél.

Mit tegyen az adózó?

Az adózók a még esedékessé nem vált adóelőlegek mérséklését, vagy törlését kérhetik. A szabályozás szerint a kérelmet legkésőbb az esedékesség napjáig kell postára adni, vagy eljuttatni az illetékes adóhatóság számára. Az adóelőleg esedékességétől számított nyolc napon belül pedig igazolási kérelmet terjeszthet elő az adózó, ha önhibáján kívül mulasztotta el a jogszabályban előírt határidőt. Az egyes adónemek tekintetében ez az alábbi határidőket jelenti:

Adónem-kérelem benyújtásának határideje

Társasági adó (az adóelőleg előírásának gyakoriságától függően) • minden hónap 20. napja
• a negyedévet követő hónap 20. napja
• a feltöltésre kötelezett negyedéves adóelőleget fizető cégek esetében az utolsó negyedéves előleg esetében december hónap 20. napja

Társas vállalkozások különadója 

• a negyedévet követő hónap 20. napja
• az utolsó negyedéves adóelőleg esetében december hónap 20. napja
Innovációs járulék • a negyedévet követő hónap 20. napja
Helyi iparűzési adó • az esedékességek napja, azaz az adóév március 15. és szeptember 15. napja
Vállalkozók kommunális adója • az esedékességek napja, azaz az adóév március 15. és szeptember 15. napja

Egyéb esetben a kérelem határidőn túli benyújtásakor nincs mód az adóelőleg mérséklésére.

A legfontosabb adónemekben a Pénzügyminisztérium által tervezett bevételek januárban és februárban a terveknek megfelelően alakultak, de azt már a minisztérium is elismerte, hogy az elfogadott költségvetés bevételei várhatóan elmaradnak az előirányzattól. „Véleményünk szerint a válság mélyülő hatására a bevételek tényleges alakulása az év további részében már jelentősen el fog térni a tervszámoktól. A 2009. évi költségvetésben tervezett 2,6%-os GDP arányos hiány a valóságban magasabb lesz, hiszen a jelenlegi elemzések alapján a GDP akár 4-5%-al is visszaesik (a költségvetés készítésekor 1%-al terveztek). A GDP visszaesés a második félévben komoly hatással fog megjeleni az adóbevételekben, gondoljunk csak a társasági adóra, melynek a döntő része decemberben folyik be” – figyelmeztet Kalocsai Zsolt.