A nyugdíjszabályokban a legtöbbször azoknál is a minimálbért veszik figyelembe, akik az ennél jóval magasabb bérminimumot kaphatják, de vannak kivételek.
A félévi vizsgaidőszakot követően sok egyetemi hallgató dönt úgy, hogy szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy esti, illetve levelező tagozaton folytatja a tanulmányait, ami közvetlenül befolyásolja a társadalombiztosításukat is. Az Adózóna összegyűjtötte, mire kell figyelniük.
A rendezvényszervezés adóügyeit mutatja be az Adózóna.
A rendezvényszervezés az adózási szempontból sem egyszerű: többféle szolgáltatást is magába foglal, a megrendelő felé mégis egységes szolgáltatásként jelenik meg. Az Adózóna átnézte, hogy mire érdemes figyelni a számlázásnál.
Nemzetközi szinten a jogalap nélküli telemarketing, Magyarországon a szabálytalan munkahelyi és egészségügyi adatkezelés miatt büntettek legtöbbször.
A társas vállalkozás tagjai utáni járulékfizetés szabályait gyűjtötte össze az Adózóna.
Az Adózóna oldal sokakat érintő kérdéskört tekintett át egy szakértővel.
Mikor adóköteles, mikor adómentes a termőföld bérbeadásából származó bevétel? Mi az adóalap? Hogyan kell adózni, ha a bérlő terményben fizet? Milyen teendői vannak a bérleti díj kifizetőjének és a bérbeadónak? Az Adózóna összegyűjtötte a közelgő határidők miatt aktuális tudnivalókat.
Mi a helyzet a GDPR szempontjából az e-mailen vagy telefonon érkező reklámozással, vagy azzal, ha egy cég a meglévő ügyfeleit szeretné elérni? Ezt mutatta be az Adózóna.
Lesz, aki az év első felében nem kaphat kedvezményes nyugdíjat, utána viszont igen.
Sokszor előfordul, hogy a munkavállaló úgy válik díjazásra jogosulttá, hogy valójában nem végez munkát. Ez a munka törvénykönyvéből, a kollektív szerződésből vagy a munkáltató önkéntes döntéséből is adódhat. Az Adózóna bemutatta a leggyakoribb példákat.
Nem kell áfát felszámolnia az áfaalanynak, ha az Európai Unió más tagállamába értékesít terméket – a látszólag egyszerű tétel a gyakorlatban jóval bonyolultabb; számtalan – 2020-tól szigorított – feltételt kell teljesíteni. Az adózóna.hu háromrészes cikksorozatban foglalta össze a legfontosabb változásokat.
Felmondja az autó a szolgálatot, villámcsapás éri a házat vagy egyetemista gyerekünk bejelenti, hogy szeretne egy félévet egy ösztöndíjas program keretében külföldön eltölteni – megannyi előre nem látható esemény, amelyek egyik napról a másikra terhelik meg a családi kasszát, s korántsem biztos, hogy mindig van annyi, amennyi elegendő a hirtelen felmerülő kiadásokra.
Az olyan cégek sincsenek kizárva a kivából, amelyek tulajdonosai egyben ügyvezetők és alkalmazottak is.
Sokan nem tudják, hogy öregségi nyugdíj mellett kapható-e egyéb hozzátartozói ellátás.
A diákmunka bérezésére és az egyes foglalkoztatási formákra vonatkozó szabályokat gyűjtötte össze az Adózóna.
Egyre több szektorban (jelesül a kiskereskedelemben, az autóiparban, a logisztikában, a mezőgazdaságban) és egyre több munkakörnél fordul elő, hogy lasszóval kell fogni a jelentkezőket, illetve a munkatársak már egy kicsivel magasabb bér ígéretére is állást, munkáltatót váltanak. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, milyen – anyagi és nem anyagi – motivációs eszközökhöz lehet nyúlni a munkabér mellett, mi hatásos, mi nem, egyáltalán mi a fontos egy munkavállalónak, és milyen generációs különbségek, elvárások vannak a bér és egyéb juttatások tekintetében? E kérdésekre kerestük a választ.
A GDPR követelményrendszere meglehetősen bonyolult, és számos értelmezési problémát vet fel, különösképpen a kisebb adatkezelők számára. Fokozottan ez a helyzet az egyéni vállalkozók esetében – az ő problémáikat járta körül az Adózóna.
Gyakori tévhit, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak arányosan jogosult szabadságra. Csakhogy a munka törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértéke kapcsán a rész- és a teljes munkaidő között, egész másról szól a számítás. Ezt mutatta be az Adózóna.
Milyen következményei vannak annak, ha egy társaság elmulasztja, illetve a május 31-ei határidőt lekésve küldi be 2018. évi beszámolóját? Ezt mutatta be az Adózóna.
