Július 1-jén indul a NAV 2.0, ami a jelenleginél szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettségeket ró az adóalanyokra. Sárospataki Albert, a Billingo.hu online számlázó ügyvezető igazgatója szerint viszont az online rendszerekkel kiküszöbölhetők az átállás nehézségei. Interjúnk.
Mivel nem magyar a kifizető, így a magánszemélyeknek kell befizetniük az adót.
A heti pihenőidő, illetve a heti pihenőnap beosztása egyenlőtlen munkarend esetén sokszor okozhat fejtörést. A Kúria mozdonyvezetők ügyében döntött – ezt az ítéletet mutatta be az Adózóna.
A járvány kapcsán meghozott kormányrendelet módosította a juttatás nettó értékét és a munkaadói költségeket is, ez pedig a munkavállaló és a munkáltató számára sem közömbös.
A GDPR szigorú szabályokat állít fel az adatvédelmi incidensek kezelésére, az Adózóna.hu most annak járt utána, hogy mi a teendő, ha kidobott ambuláns lapokkal, postán eltűnt leletekkel, vagy éppen egy adatokkal teli pendrive elvesztésével szembesül egy vállalkozás.
Már az is könnyebbség a könyvelők számára, hogy a koronavírus-járvány miatt a cégek május 31. helyett ráérnek szeptember 30-áig benyújtani az előző éves beszámolójukat. Igazából azzal tudnak a könyvelők rengeteg időt megspórolni, ha az ügyfelektől papír helyett – élve a minősített elektronikus aláírás adta lehetőségekkel – digitális formában kapják meg a pénzügyi évzáráshoz szükséges dokumentumokat.
Nemsokára hatályba lép az Oroszországgal megkötött egyezmény az egészségügyi és nyugellátásokról, ennek a részleteit gyűjtötte össze az Adózóna.
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi, hogy újragondolják a dolgozók foglalkoztatási jogviszonyát – erre mutatott be példákat az Adózóna.
Évről évre izgalmas kérdés, hogyan változnak a vállalati juttatások, több vagy kevesebb cafeteriát kapnak a dolgozók, miközben a cégeket érthetően az foglalkoztatja, hogyan lehet a meglévő szabályozások mellett ösztönző csomagokat összeállítani. E kérdéseket sajnálatos módon az élet egy újabbal egészítette ki: mi lehet a válasz arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a cafeteria-keretek jelentős része egy ideig nem használható fel
Egyre nagyobb számban regisztrálják magukat a munka nélkül maradottak, hogy álláskeresési járadékban részesüljenek. Az Adózóna összegyűjtötte, milyen feltételek szükségesek az álláskeresési járadékhoz, illetve a jelenlegi körülmények között hogyan zajlik a regisztráció.
Az utóbbi időben számos kérdés vetődött fel arról, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendelkezései hogyan érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit. Erre keresi a választ az Adózóna legújabb írása.
A kisvállalkozói kedvezmény részleteit gyűjtötte össze az Adózóna.
A koronavírus-járvány felértékelte a digitális, online kapcsolattartási formákat. Vagyis, amikor nincs szükség személyes kontaktusra a cégek és a könyvelők, illetve a szállítók között. Szerencsére már léteznek olyan megoldások, amelyek érintkezésmentesen teszik lehetővé a kis- és középvállalkozásoknak az ügyek intézését. Például annak a kötelezettségnek a teljesítését, hogy július 1-jétől a számláikat immár összeghatártól függetlenül feltöltsék a NAV-hoz.
Adhat-e a cég a adómentes pénzbeli juttatást a dolgozóinak, ha a koronavírus-járvány miatt foglalkoztatni nem tudja őket? – kérdezte az Adózóna egy olvasója.
Fő szabály szerint a munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra lehet, de munkaidőkeretben ettől el lehet térni, és a koronavírus gazdasági hatásának enyhítését célzó kormányrendelet is számos lehetőséget nyújt. Mindent viszont most sem szabad.
Sokféleképp próbálnak túlélni a cégek a koronavírus miatti válságban, az egyik jellemző reakció a munkavállalók bérének a csökkentése. De megteheti-e ezt a munkáltató? Ennek nézett utána az Adózóna.
Évek óta beszédtéma a tanácsadók körében, hogy milyen adófizetési kötelezettségeik vannak azoknak, akiket egy külföldi cég alkalmaz, de valamiért a saját hazájukban kell home office-ba menniük. A járvány miatt most sokaknál időszerű lett a kérdés – a tudnivalókat az Adózóna foglalta össze.
Van, akinek az lesz a legkisebb rossz, ha szünetelteti a munkáját, de az sem mindegy, hogy mikorra időzíti ezt.
A pénzzavarban lévő munkáltatók most is csak közös megegyezéssel válhatnak meg várandós, vagy szülési, illetve a gyermekgondozás miatt szabadságon lévő munkavállalóiktól. Ennek aláírására pedig nem kötelezhető az alkalmazott, figyelmeztet az Adózóna.
Sokan bár elérik a nyugdíjkorhatárt, nem élhetnek vagy nem élnek az öregségi nyugdíjellátással, mert növelni szeretnék a nyugdíjukat vagy jobban járnak a rokkantsági ellátással. Velük foglalkozott az Adózóna.
