Jövő év elején indulnak az új uniós agrárpályázatok
Nagy István tárcavezető a Facebookon ismertette a menetrendet.
#agrárium
Győrffy Balázs: A magyar gazdák „elég morcosak”
Az uniós gabona-importstop kivezetése miatt a magyar gazdák akár a „joggal nem kompatibilis” lépésekre is készek, első körben azért csak levelet írnak Ursula von der Leyennek. A területi monitoringrendszer hibái miatt a kormányra „morcosak”, „karakteres véleményeket fogalmaznak meg”.
A kormány meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán gabona behozatali tilalmát
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a friss rendelet: a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
1 kilónyi rizs termesztéséhez 5000 liter víz kell – de szarvasi szakemberek 2500 literből is megoldják
A közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén, ahol kutatással, nemesítéssel és a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
Uniós pénzből kompenzálná a gazdákat a kormány az ukrán kukoricabehozatal miatti veszteségeikért
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
Se Michael Jackson apja nem jött, se agrárparadicsom nem lett a nyugati határszélen
A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Európa felforrt, az emberiség tizede éhezik – mi jelenthet kiutat a közelgő élelmiszerkrízisből?
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Szélesre tárná a kaput a génmódosításnak az EU, ami miatt minden kenyér ilyen búzából sülhet, ám mégsem hívhatjuk majd GMO-nak
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához
2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni, miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítőképességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrárszakértőket kérdezett.
Nem látszik a kormány gabona-szabadságharcának a vége
Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.
Az ukrajnai OTP vezérigazgatója a HVG-nek: „Az emberek rendkívül motiváltak, hogy működésben tartsák az országot”
Az OTP ukrajnai fiókjainak több mint 90 százaléka továbbra is működik.
Raskó György: Az Orbán-kormány az elefánt az élelmiszerboltban
Az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, írja szerzőnk. Döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. És nem unta meg a „mocorgást". Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász részletes elemzése az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról.
Amint nedvességet érez, befúrja magát a földbe a magvető biorobot – videó
A természetet utánozzák le az amerikai Carnegie Mellon Egyetem mérnökei, hogy javítani tudjanak az ültetések hatékonyságán.
Paradicsomhiány fenyegeti a brit boltokat
A kedvezőtlen időjárás veszélyezteti az észak-afrikai és dél-európai importot.
Nemcsak az aszálytól félnek a gazdák, hanem a kiszámíthatatlan államtól is
A gazdálkodók újabb vízhiányos, aszályos tavasztól-nyártól tartanak a legjobban. Mivel a szabályozási keretrendszert még nem hirdette meg a kormány, egyre nagyobb a tanácstalanság.
Mégis mit lehet digitalizálni a kenyéren meg a szalámin?
A só és a bors mellett a megabájtoknak és az 5G-nek is van keresnivalójuk az élelmiszeriparban.
Akciónak nevezi az agrárminiszter az árstopokat, és “lelkes”, felvásárló embereket emleget
Az emberek „lelkesedésének” tudja be az agrárminiszter, hogy rárepültek az árstopos termékekre. Nagy István szerint csak be akarnak spájzolni a vásárlók, mert félnek, hogy véget fog érni az „akció”.
4 milliárdot nyertek a földügyi helyettes államtitkár vesztegetésével vádolt agrárvállalkozó érdekeltségei
Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.