Padlóféket nyomott a Nemzeti Bank, mielőtt végképp falnak ment volna a forint
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
Botrányosan rosszul szerepelt a forint az elmúlt esztendőben. Ha eltekintünk attól, hogy a monetáris tanács havi kamatdöntő ülései előtt időről időre tesztelte a piac, hajlandó lesz-e a testület érdemi kamatemelésre a forint árfolyama védelmében, és csupán a havi átlagokat nézzük, akkor is riasztó a kép.
Az elmúlt egy évben, 2021 júniusa és 2022 májusa között a magyar fizetőeszköz a dollárral szemben 25, a svájci frankkal szemben csaknem 20, az euróval szemben közel 10 százalékot veszített az értékéből. Ebben az időszakban a vele azonos csoportba tartozó valuták is kivétel nélkül erősödtek – mármint a forinthoz képest. Egy cseh koronáért 13 százalékkal, egy román lejért és egy horvát kunáért bő 9 százalékkal, egy lengyel zlotyért több mint 6 százalékkal több forintot kellett adni. Halvány vigasz, hogy a török lírával szemben szinte szárnyal: ebben az egzotikus összevetésben csaknem egyharmadával többet ér a forint, mint egy éve.
Ha Orbán túléli az inflációt, túlélhet mindent
Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök - éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.