Előremenekül Orbán Viktor, amikor a Novák Katalin botrányos kegyelmi döntését egy alkotmánymódosítással akarja menteni. Csakhogy az alaptörvény aktuálpolitikai indíttatású farigcsálása könnyen megbosszúlhatja magát. Bemutatandó mindezt, felidézünk egy harminc évvel ezelőtti történetet.
Több ponton is ismét módosította az Alaptörvényt a Fidesz-kétharmad. Ezzel alkotmányos hivatkozást a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal, globális adatkezelővé válik az állam, megszűnnek a szakszervezetek a honvédségnél, és nem lesznek többé bevándorlók sem Magyarországon.
Nem csak a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap alkotmányos védelmet, hanem bekerül az Alaptörvénybe a Rogán-féle digitális ügyintézéshez szükséges felhatalmazó rendelkezés. Amire viszont senki nem számított, az a honvédséget érintő új, immár alaptörvényi szabályok, például a szakszervezetek megszüntetése vagy az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.
Fel kell hígítani az eddigi adatvédelmi szabályokat ahhoz, hogy a kormány megvalósíthassa az állampolgárok egyetlen azonosítón alapuló ügyintézését. A mobilalkalmazás fejlesztésében ugyanaz az állami cég vesz részt, amelynek az eSzemélyiM applikációja már egy éve akadozik.
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. A HVG-nek készült írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség az alkotmányt a politika korlátjából a szolgálójává tette. A húsz év alatt meggyökeresedett alkotmányos kultúra azonban túlélheti ezt a mai gyakorlatot - értékelte az akkor életbe lépett új alkotmányt, az Alaptörvényt a HVG 2012. január 4-én megjelent számában a most elhunyt Sólyom László, írását újraközöljük.
Egyetértett az Alkotmánybíróság (Ab) Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki aggályosnak tartotta a Lázár János által elkészített új építési törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az Ab szerint „a jogbiztonság sérelmét okozza”, hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt. A miniszter úgy reagált: megfontolják az Ab észrevételeit, de ez őt nem téríti el a céljától.
Külön egyenmondatot biggyesztenének az Alaptörvény-módosítások elé, egy másikat pedig minden más új törvény elé, jelezve, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalom, és amúgy meg az Alaptörvény végrehajtása érdekében hoz minden jogszabályt.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
A nemrég elfogadott panasztörvény egyik fejezete idegen test a jogszabályban, „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”. Ezért Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.
Juhász Ferenc egykori szocialista honvédelmi miniszter panaszát a Sulyok Tamás Ab-elnök vezette öttagú tanács elutasította, mert szerinte a panaszos követelését nem teljesítő bíróságok nem sértették meg az alkotmányos jogait.
A válaszból sajnos nem derült ki.
Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.
Az Ab szerint nem sérti az Alaptörvényt a nemváltoztatás tilalma – viszont évekkel ezelőtt még egészen más állásponton voltak.
Egy péntek esti rendelet hívja fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városokat – ki tudja, miért – nem keresztelték át vármegyei jogúvá akkor, amikor a megyékből vármegyék lettek.
Nem derült ki, miért tartott hat évig kimondani az Alkotmánybíróságnak, hogy az adótitok 2016-ban beiktatott fogalma nem ütközik Alaptörvénybe.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők kérelmét a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénymódosítás megsemmisítésére, részben mert nem elég meggyőzően érveltek, részben mert az Ab hatásköre az adókkal kapcsolatban korlátozott.
Ez az a jogszabály, amely az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében kiterjeszti a korrupciós ügyekben az állampolgárok jogát a büntető eljárás kikényszerítésére, és amely megjárta az Alkotmánybíróságot is. Keddtől hatályos.
Az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam elveivel ellentétesnek minősített és megsemmisített egy 2019-es kormányrendeletet.
Tíz éve létezik a jogi lehetőség, de most először él normakontrollal a kormány javaslatára az Országgyűlés, a téma heves vitákat váltott ki, ráadásul az igazságügyi államtitkár szerint felesleges is. A DK ez ügyben jogi segítséget ajánlott a kabinetnek, amit a KDNP azzal köszönt meg, hogy a javaslattevő “gyurcsányista verőember”. A DK Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett.
Az államfő szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget.
