Itt a főispánok listája, egyetlen nő szerepel rajta
Zala megyében lesz nő a főispán.
Az Alaptörvény módosításával összefüggő salátába csempészték be a fúrt kutakról szóló, évek óta lezáratlan szabályozást. A most elfogadott módosító csak a háztartási kutakkal foglalkozik.
Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.
A lap szerint folytatódhat több nagy beruházás.
Május végén megszűnik a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet, helyébe a háború miatti lép.
A kormány az orosz–ukrán háború miatt módosíthatja ismét az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt.
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Újra veszélyhelyzetet vezethetnek be, a járvány helyett ezúttal az orosz–ukrán háború miatt.
A református egyház nyugalmazott püspöke Erasmusszal ért egyet, aki szerint „a háborúban csak az gyönyörködik, akinek nincs róla tapasztalata”.
Az Alkotmánybíróság több mint egy évig nem foglalkozott a beadvánnyal, de most megtárgyalta és elutasította.
Az ellenzéki képviselők panaszát elutasító határozat szerint nincs olyan veszély, hogy fiktív bejelentések befolyásolhatják a választás eredményét.
Akik aláírták az új szerződést, majd később lépnek ki, azok viszont megkapják a teljes összeget.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
Nem csak az ellenzék, a Fidesz győzelme is feszültséget okozna a társadalom egy részében, ugyanis sokan gyűlölik a rendszert, akik most a választás miatt nem vonulnak utcára – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző. Úgy gondolja, az ellenzék számára a választás megnyerése sokkal nehezebb lesz, mint aztán kormányozni. Azt kevéssé tartja elképzelhetőnek, hogy az új Parlament az első ülésnapon kimondja, hogy Polt Péter illegitim, azt viszont megvilágította, miért beszélnek mégis erről.
Az Alkotmánybíróság szokatlan gyorsasággal, öt nappal a panasz beérkezése után megsemmisítette az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) november 9-ei közgyűlésének határozatait a 2022-es képviselő-választási listaállításról, mert azok nem adtak felkészülési időt az érintetteknek.
Jakab András alkotmányjogász óv a meggondolatlan ellenzéki tervektől, melyekből kormányra kerülés esetén könnyen káosz alakulhatna ki szerinte. Azt írta, inkább a feles törvények alapján is kivitelezhető változtatásokra kellene koncentrálni.
Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat – mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.
A panaszt tevők emberkísérletre is hivatkozva támadták meg az Alkotmánybíróságnál az egészségügyiek kötelező oltását.