Tetszett a cikk?

Egy péntek esti rendelet hívja fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városokat – ki tudja, miért – nem keresztelték át vármegyei jogúvá akkor, amikor a megyékből vármegyék lettek.

Az Alaptörvényt 2022 nyarán módosították úgy, hogy visszaállították az évszázadokon át használt „vármegye” elnevezést. Emiatt jogszabályok százait kellett átírni, hogy mindenütt az új elnevezés szerepeljen, a Magyar Közlöny évvégi számai ezzel voltak tele. Átnevezték az eddigi megyei kormányhivatalokat, rendőr-főkapitányságokat, kórházakat, könyvtárakat és sok mást.

Egy péntek este közzétett kormányrendelet ezzel szemben visszavon egy decemberi rendeletben elrendelt átnevezést, és azt mondja ki, hogy a Modern Városok Program megvalósításáról szóló jogszabály megjelölt pontjaiban „a ’vármegyei jogú’ szövegrészek helyébe a ’megyei jogú’ szöveg lép”.

Mi történt? Az, hogy a megyei jogú városok elnevezését megtartották, bár ez a változtatások közepette senkinek nem tűnt fel. Az önkormányzati törvény most hatályos szövegében ugyanis, amelyet szintén 2022 nyarán írtak át, mindvégig továbbra is megyei jogúnak nevezik a szóbanforgó városokat, sőt a meghatározás úgy szól a 21.§ (3) bekezdésében, hogy „Megyei jogú város a vármegyeszékhely város”.

Vagyis nem az a csütörtöki hír volt téves, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével tárgyalt, és nem is a szövetség felejtette el megváltoztatni a nevét. Inkább azok voltak túlbuzgók, akik a nagy átírási hullámban a városok elnevezését is megváltoztatták, és ezt észrevéve helyesbített most a kormány.

A rendeleteknek ha egyáltalán közlik az indoklását, az napokkal, sőt néha hetekkel később jelenik meg külön, a Magyar Közlöny Indoklások Tára című mellékletében. Egyelőre tehát nem lehet tudni, mi ennek a különbségtételnek az értelme.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!