Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Ötven méter mély, háztartási felhasználású kutak fúrását nem kötik engedélyhez, a kutak ellenőrzése pedig nem kötelező a hatóságok számára, ha mégis ellenőriznek, akkor ezentúl a hatóságnak kell bizonyítani a fúrt kút szabályoktól való eltérését. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő, egyes törvényeket tisztázó, a vízkivételt szabályozó jogszabályba az is bekerült, hogy csak a kockázatmentesnek minősített területeken alkalmazható a könnyített vízkivétel. A módosítót Hende Csaba nyújtotta be pénteken, öt nappal a keddi parlamenti szavazás előtt.
A WWF közleménye szerint aggályos a szabályozás fellazítása, az ellenőrzés ellehetetlenítése ösztönzi az ínséges időkben a vízkivételt. A WWF szerint a vízhiányra a vízmegtartó megoldások, ezek ösztönzése lenne a valódi megoldás.
A vízgazdálkodási törvény 2016-os módosítása több hullámban váltott ki izgalmakat a környezetvédőkben, és azokban a gazdálkodókban, külterületen élőkben, akiket az első körben benyújtott tervezet húsbavágóan érintett. Az eredeti változat szerint egy vagyonba került volna akár a kerti kutak bejelentése, vagy újak létesítése, a gazdálkodási, azaz öntözési célú kutakról nem is beszélve. Gyorsan elindult a törvénymódosító felpuhítása, ez a háztartási kutaknak jelentett volna elsősorban könnyebbséget, és a korábban engedély nélkül létesített fúrt kutak bejelentésére is hosszabb határidőt szabtak volna meg. A Jövő Nemzedékek biztosa 2017-ben sarkos állásfoglalást tett közzé, amelyben aggályosnak nevezte, hogy a törvény módosítása ellenőrizhetetlenné teszi a vízkivételt, majd 11 civil szervezet együtt tiltakozott a vízbázisok védelmének megszűnése miatt, és 2018-ban az Alkotmánybíróság is visszadobta a törvényt. Azóta a módosítók kallódnak, időről-időre átszámozva. Most az Alaptörvény módosítása alkalmat adott, hogy tető alá hozzák az öt éve lezáratlan vízkivételt.
Ha a szabályozást mindenki betű szerint betartaná, akkor elvileg nem jelenthetne veszélyt az ötvenméteres mélységig, a háztartási vízkivételre vonatkozó rendelkezés, hiszen ebben a mélységben találhatók a vízbázisok határa. Ráadásul, a törvénymódosító azokon a területeken tesz engedményeket, amelyek a nem kockázatos, azaz kevésbé, vagy nem vízhiányos zónába tartoznak. A hatóság ellenőrzési jogosultságainak, kötelezettségeinek a felpuhítása, sőt gyakorlatilag megszűnése, viszont teljesen elengedi ezt a vízkivételi kört. Az időzítés annak fényében, hogy sok településen korlátozni kellett a vízhasználatot, meglehetősen bizarr.
A háztartási kutak, melyek éves vízkivétele nem haladhatja meg az 500 köbmétert, azaz a napi 1,37 köbmétert, az Országos Katasztrófavédelmi Hatóság hatáskörébe tartoznak. A gazdasági célú vízkivételre más szabályok vonatkoznak, azokat a Földügyi Központ engedélyezi és ellenőrzi.
