Még nincs kilencéves a magyar alkotmány, de ez már a kilencedik módosítása – a Duma Aktuál most összeszedte, mit kellene még beírni az Alaptörvénybe, hogy ne kelljen folyton javítgatni.
A kérdés változatlan: elvesztette közpénzjellegét? Vélemény.
Rendkívüli felhatalmazással a zsebében nagyon sok törvénymódosító javaslatot nyújtott be múlt héten a kormány, köztük az Alaptörvényét és az örökbefogadásra vonatkozó szabályokét. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította Parlamentet, hogy ezekről a rendkívüli állapot feloldása után szavazzanak.
A kormányzati cél egyértelmű, lehetővé akarják tenni, hogy a közpénz igényük szerint elveszítse közpénz jellegét – méghozzá a bírói gyakorlatban is. Kérdéses azonban, hogy a mostani alkotmánymódosítás ehhez elég lesz-e.
Varga Judit nyitotta a vitát a kis túlzással üres terem előtt.
Az ülés november 23-án, hétfőn ér véget, amikor újra azonnali kérdések hangozhatnak el.
Az államtitkár a Twitteren reagált arra, hogy Vera Jourová a magyar médiaviszonyokról azt mondta, komoly aggályok vetődnek fel a szólásszabadság, valamint a független média munkafeltételeit illetően.
Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
Rendkívüli felhatalmazással a zsebében a kormány hirtelen benyújtotta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amivel bebetonozzák az alapítványokat, és ráerősítenek az örökbefogadás korlátozására.
Alaptörvénybe teszi a kormány, hogy az apa férfi, az anya nő, de a törvénytervezet definiálja a közpénz fogalmát is.
A lombikprogram körüli viták rávilágítanak, hogy az Orbán-rezsim alaptörvénye sem annyira „keresztényi”, noha keresztényibb, mint a gyakorlata. És eszünkbe juttatják, hogy ma Magyarországon a diskurzus jellemzően szekértáborok közt és többnyire alacsony színvonalon zajlik. Miközben néha éppen a lényeg sikkad el. Vélemény.
Az Alaptörvény-ellenesnek minősített paragrafus ugyan már nincs hatályban, de most folyó perekben kellene alkalmazni, ezért foglalkoztak vele.
A Kádár-korszak bukása utáni első szabad országgyűlésre emlékeznének a kormánypártok egy olyan politikai nyilatkozattal, amiben a rendszerváltás után egy posztkommunista időszak következett.
Az Igazságügyi Minisztérium közleményben jelezte, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetett szöveg hibás.
Szokatlan dolog történt az Országgyűlésben: az összes kormánypárti képviselő támogatta a Párbeszéd-frakció indítványának sürgős tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva az Alaptörvényből is törölhetik a különálló közigazgatási bíróságokat.
Az önálló törvényszéket a hetedik módosítással az Alaptörvénybe is beleírták.
