Az Alkotmánybíróság elutasított három panaszt a 2020. április-májusi autós megmozdulásokkal kapcsolatban. Az Ab többsége szerint a bíróság nem korlátozta az érintettek alkotmányos alapjogait, amikor a KRESZ megsértésének minősítette az „indokolatlan” dudálást.
Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa elutasította annak a tüntetőnek a panaszát, akit 2021 áprilisában megbírságoltak, mert az orosz nagykövetség előtt tüntetett, pedig a járványhelyzetben ez tilos volt.
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2–3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
Az Országgyűlés november 30-án írta ki a népszavazást négy kérdésről.
Bárki átjelentkezhetne szavazni a billegő körzetekbe, ezért nem fogadható el a lakóhely jelentését átfogalmazó törvény az ellenzék szerint.
Az Alkotmánybíróságnak soron kívüli eljárásban kell január közepéig döntenie az ügyben.
Az Intézet szerint a magyar rendszer csupán demokráciának mutatja magát, Sulyok Tamás levele pedig csak az álságos működésmód ékes példája.
A miniszterelnök Szamizdat sorozatának legújabb részében sikerről beszél az Ab két héttel ezelőtti döntése kapcsán. A magyar identitás megvédéséről beszél, pedig az Ab az Európai Unió Bíróságának konkrét döntéséről nem is foglalt állást.
"Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését" - szögezte le.
Megsemmisítették az ezzel ellentétes kúriai döntést, mert az alkotmánybírák szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdésre akár az igenek, akár a nemek kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni. Kérdés, mi lesz most, hiszen az országgyűlés négy másik „gyermekvédelminek” nevezett kérdésről már kiírta a népszavazást, és legközelebb csak februárban tart rendes ülést.
Varga Zs. András megnyugtatta Sulyok Tamást, hogy megvédi az Alaptörvényt, az ügyészség pedig kiállt mellettük.
Sulyok Tamás azt kéri, hogy biztosítsák az Alkotmánybíróság alkotmányos rend szerinti működőképességét.
Az Alkotmánybíróság szokatlan gyorsasággal, öt nappal a panasz beérkezése után megsemmisítette az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) november 9-ei közgyűlésének határozatait a 2022-es képviselő-választási listaállításról, mert azok nem adtak felkészülési időt az érintetteknek.
Sokféle értelmezés született az Alkotmánybíróság pénteki döntését követően arról, a magyar állam mennyire rúghatja fel erre hivatkozva az uniós jogot. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja: Brüsszellel ugyan szívesen szembemegy az Orbán-kormány, az Európai Bírósággal azonban óvatosabb.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
A miniszter legfőbb érve az volt, hogy az Európai Bizottság nem teljesített egy feladatot.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként mondta ki: „a bérlővel még életében együtt lakó gyermeknek” kell tekinteni az unokát is, ha szülőjének halála után a nagyszülővel élt nevelt gyermekként.
Az igazságügyi miniszter szerint jogi kerítést épít a határozat a meglévő fizikai mellé.
Azt szeretnék elérni a TASZ vezetésével, hogy a kormány ne tudja szavazásra bocsátani nemi megerősítő műtétekre vonatkozó kérdést. Ezt korábban a Kúria nem hitelesítette, a kormány viszont az Alkotmánybíróságon akarja keresztülvinni arra hivatkozva hogy sérültek saját jogai. A jogvédők szerint viszont a kúriai döntés nem a kormány jogait sérti, hanem a polgárokét védi.
