Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok - hangsúlyozta a testület elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Sulyok Tamást azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden nyílt levélben reagált azokra "az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba". Elmondta: eddig az Ab elnöke nem került olyan helyzetbe, hogy nyílt levelet kelljen intéznie a hatalmi ágak képviselőihez e tárgyban.

Mint emlékeztetett, Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott "az alkotmányosság mindenáron való betartásáról". Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni - fogalmazott. Sulyok Tamás egyúttal rögzítette, hogy az alkotmánybíráskodás egész Európában két nagyon fontos cölöpön nyugszik: az alkotmánybírósági határozatoknak mindenkire kiterjedő hatállyal kell bírniuk, továbbá az alkotmánybírák hivatali idejük alatt nem mozdíthatók el semmiféle parlamenti többséggel. "Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését" - szögezte le.

Hozzátette: ha az alkotmányos renden csupán egy rést is ütnek, akkor annak egésze összedől. Aki az alkotmánybírók elmozdításában gondolkodik, "az nem sakkozik, hanem felborítja a sakktáblát" - vont párhuzamot, majd azt is leszögezte, hogy a demokratikus diskurzusban nincs helye az alkotmányellenes megoldásoknak. Kifejtette: az alkotmányos rendnek jogszerű alternatívája nincs, a másik lehetőség a bizonytalanság, a puccs, egy olyan politikai helyzet, ami nálunk soha nem fordult elő. "Azt gondolom, nem is fordulhat elő" - mondta Sulyok Tamás, és egyúttal figyelmeztetett, "minden demokratikus erőnek azon kell dolgoznia, hogy ilyen ne is fordulhasson elő".

Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, és abban sem lehet vita, hogy az Ab tagjai elmozdíthatatlanok - emelte ki Sulyok Tamás, majd úgy folytatta: a hatályos alaptörvény világosan meghatározza, hogy mely szerv jogosult alkotmányt elfogadni vagy módosítani, és azt milyen többséggel jogosult megtenni. "Ezek kőbe vésett szabályok, ezekkel nem lehet vitatkozni" - hangoztatta. A testület elnöke kitért arra is, hogy alkotmányos szabályok alkotják a jogrend alapját: a jogrend és a jogbiztonság megingása az emberek személyi és gazdasági biztonságának sérelmével jár.

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt beszélt arról, hogy választási győzelem esetén egyszerű többséggel is hozzányúlnának az Alaptörvényhez, illetve a Fidesz kizárólagos hatalombirtoklását szolgáló kétharmados törvényekhez. Magáévá tette ugyanis azokat az alkotmányjogászi véleményeket, miszerint az Alaptörvény tiltja a kizárólagos hatalomra törekvést (amit a Fidesz megvalósított), és ez kellő jogalapot ad a cselekvésre. Az első ilyen véleményt először Vörös Imre jogtudós, egykori alkotmánybíró fogalmazta meg.

A tervekkel kapcsolatban már többen is kritikát fogalmaztak meg. Jakab András alkotmányjogász szerint párhuzamos rendszerekhez, erőszakhoz vezetne, ha az ellenzék sima többséggel alkotmányozna. Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, Márki-Zay Péter kormánya nagyon gyorsan megbukna, ha egyszerű többséggel elkezdene alkotmányozni, illetve hozzányúlna a sarkalatos törvényekhez. Erre sem jogi, sem politikai lehetőséget nem lát.