Megsemmisítették az ezzel ellentétes kúriai döntést, mert az alkotmánybírák szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdésre akár az igenek, akár a nemek kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni. Kérdés, mi lesz most, hiszen az országgyűlés négy másik „gyermekvédelminek” nevezett kérdésről már kiírta a népszavazást, és legközelebb csak februárban tart rendes ülést.
A Kúria októberben megsemmisítette a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdést hitelesítő határozatát, mert úgy ítélte meg: amennyiben a feltenni szándékozott népszavazási kérdés alapján a „nem” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, amely a kiskorúak minden csoportja tekintetében tiltaná a nemátalakító kezelések elérhetőségét generálisan is. Így minden kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná. Jogi problémákat okozna az „igen”-ek egyébként kevéssé valószínű győzelme is.
A kormány emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „a kérdés értelmezése során a lényeges értelmének a megváltoztatása, annak feldúsítása vagy egyes elemeinek a kihagyása, illetve ahhoz nyelvtanilag nem kapcsolható tartalom párosítása azzal az eredménnyel jár, hogy a Kúria végső soron nem a szervező által népszavazásra javasolt kérdés, hanem egy fikció hitelesítéséről dönt”.
Az Ab csütörtök délután közzétett határozata igazat adott a kormánynak: „A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet”.
Az Ab szerint szemben a Kúria határozatában foglaltakkal, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből, amely kimondja: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát…”, nem vezethető le alkotmányosan a Kúria értelmezése, hogy az állam a gyermekek számára nem tilthatja meg a nemátalakító kezeléseket. Sőt, éppen ellenkezőleg „olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is.”
A Kúria döntése tehát alaptörvény-ellenes, azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Ugyanakkor az indokláshoz hozzátette, mintegy azoknak válaszolva, akik magát a kilencedik módosítás során bekerült alaptörvényi pontot utasítják el: a testület „az Alaptörvény tételes rendelkezéseit és annak módosítását tartalmi szempontból – az ezt lehetővé tevő hatáskör hiányában – nem ítélheti meg”.
Szabó Marcell alkotmánybíró különvéleményt fejtett ki: szerinte az Alaptörvénnyel ellentétes volna az interszexualitást (a biológiailag biztosan nem azonosítható nemi jellegzetességeket) mint genetikai betegséget gyógyító orvosi beavatkozások tilalma.
„Az Alkotmánybíróságnak éppen ezért a határozatában egyértelművé kellett volna tennie, hogy a népszavazási kérdés alkotmányos értelmezési tartománya kizárólag a transzgender beavatkozásokra vonatkozhat.”
Az Ab döntése után az érintett kérdésről is ki lehetne írni a népszavazást, ahogy ezt négy kérdésről az Országgyűlés már megtette, mégpedig úgy, hogy ez az országgyűlési választásokkal egy napon megtörténhessen.
Csakhogy a parlament legközelebb februárban tart rendes ülést, vagyis kétséges, hogy ezt megteszi-e, vagy megelégszik a négy kérdéssel. Kizárni persze egy csak emiatt összehívott januári rendkívüli ülést se lehet, ha a kormány ragaszkodik az ötödik kérdéshez is.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
