A Kúria októberben megsemmisítette a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdést hitelesítő határozatát, mert úgy ítélte meg: amennyiben a feltenni szándékozott népszavazási kérdés alapján a „nem” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, amely a kiskorúak minden csoportja tekintetében tiltaná a nemátalakító kezelések elérhetőségét generálisan is. Így minden kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná. Jogi problémákat okozna az „igen”-ek egyébként kevéssé valószínű győzelme is.

A kormány emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „a kérdés értelmezése során a lényeges értelmének a megváltoztatása, annak feldúsítása vagy egyes elemeinek a kihagyása, illetve ahhoz nyelvtanilag nem kapcsolható tartalom párosítása azzal az eredménnyel jár, hogy a Kúria végső soron nem a szervező által népszavazásra javasolt kérdés, hanem egy fikció hitelesítéséről dönt”.

Az Ab csütörtök délután közzétett határozata igazat adott a kormánynak: „A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet”.

Az Ab szerint szemben a Kúria határozatában foglaltakkal, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből, amely kimondja: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát…”, nem vezethető le alkotmányosan a Kúria értelmezése, hogy az állam a gyermekek számára nem tilthatja meg a nemátalakító kezeléseket. Sőt, éppen ellenkezőleg „olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is.”

A Kúria döntése tehát alaptörvény-ellenes, azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Ugyanakkor az indokláshoz hozzátette, mintegy azoknak válaszolva, akik magát a kilencedik módosítás során bekerült alaptörvényi pontot utasítják el: a testület „az Alaptörvény tételes rendelkezéseit és annak módosítását tartalmi szempontból – az ezt lehetővé tevő hatáskör hiányában – nem ítélheti meg”.

Szabó Marcell alkotmánybíró különvéleményt fejtett ki: szerinte az Alaptörvénnyel ellentétes volna az interszexualitást (a biológiailag biztosan nem azonosítható nemi jellegzetességeket) mint genetikai betegséget gyógyító orvosi beavatkozások tilalma.

„Az Alkotmánybíróságnak éppen ezért a határozatában egyértelművé kellett volna tennie, hogy a népszavazási kérdés alkotmányos értelmezési tartománya kizárólag a transzgender beavatkozásokra vonatkozhat.”

Az Ab döntése után az érintett kérdésről is ki lehetne írni a népszavazást, ahogy ezt négy kérdésről az Országgyűlés már megtette, mégpedig úgy, hogy ez az országgyűlési választásokkal egy napon megtörténhessen.

Csakhogy a parlament legközelebb februárban tart rendes ülést, vagyis kétséges, hogy ezt megteszi-e, vagy megelégszik a négy kérdéssel. Kizárni persze egy csak emiatt összehívott januári rendkívüli ülést se lehet, ha a kormány ragaszkodik az ötödik kérdéshez is.