Új-zélandi kutatók 1 kilométer mély lyukat fognak fúrni az Antarktiszon, a Ross-selfjégen át, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinensen lévő jég katasztrofális mértékű olvadását.
Az erdőégetés miatt légköri változásokat idéztek elő a maorik, amikor 700 évvel ezelőtt benépesítették Új-Zélandot – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Az Antarktiszon lévő brit kutatóállomás tudósai is megkapták végre a vakcináikat.
A lyuk máris nagyobb, mint az Antarktisz teljes területe. Ózon hiányában erős, az élő sejteket károsító napsugárzás éri a Földet.
Öt éven át vizsgálták a tudósok annak a növénynek a DNS-ét, amit az Antarktiszon találtak. Kiderült, egy új fajról van szó.
A szintén tavaly februári 20,75 fokos sarkvidéki kánikuláról szóló jelentést viszont nem hitelesítette a Meteorológiai Világszervezet.
Az ausztrál tudósok előtte-utána készült műholdfelvételek alapján tudták meg, hogy eltűnt egy akkora tó az Antarktiszról, mint a fél Balaton.
A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.
A tudósok szerint a Déli-sark körüli áramlás olyan erős, hogy az a szárazföld közelében tartja a tenger vízét, így jogos külön óceánnak nevezni az antarktiszi víztömeget – így hát megszületett az újabb óceán, a Déli.
Az óriási jégtömb nagyobb, mint Mallorca szigete.
A kutatók arra kíváncsiak, hogyan lehet a legkevesebb idő alatt uborkát és paradicsomot nevelni szokatlan körülmények között.
Sokkal veszélyesebb volt, mint az 1908-as tunguszkai becsapódás.
Mintegy ezer nagyfelbontású fotót és egy hosszú videót készített az Antarktiszról közelmúltban leszakadt A74 jéghegy víz alatti térségéről a Polarstern német kutatóhajó, körbehajózva a gigantikus jégtömböt, amelynek környezete a felvételek tanúsága szerint hemzseg az állatoktól – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI).
Körbehajózta az Antarktisz egy selfjegéről leszakadt gigantikus A74 antarktiszi jéghegyet a Polarstern német kutatóhajó – tudósított a BBC.
A közelben egy brit kutatóállomás működik, de egy ideje már nincs személyzete, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentettek az emberek biztonságára.
Legalább akkora szenzáció ez, mintha rózsaszín elefántot látott volna Yves Adams, belga fotográfus. A kutatók egyelőre keresik a magyarázatot a királypingvin sárga színére, de valószínűsíthető, hogy nem termelődött elég melanin a madár szervezetében.
Az A68A elnevezésű jéghegy az utóbbi hónapokban erősen széttöredezett, de azt még nem tudni, hogy a környezet miként reagál majd az újonnan keletkezett darabokra. A kutatók bíznak benne, hogy semmi rossz nem történik.
Majdnem 1 kilométeres mélységben, sötétségben és -2 Celsius-fokon nem gondolták volna, hogy élőlényeket találnak a kutatók.
Új rekordot állított fel a Lufthansa az Airbus A350-900 típusú repülőgépével, miután 13 600 kilométer megtétele után szerencsésen landolt a cég járata.
A sarkvidéken talált mikroszálak közt hosszabb és kevésbé lebomlott szálakat is találtak a kutatók. Lehetséges, hogy a szél vitte őket oda.
