Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nagy nehezen megszületett az egyezség az Oroszország elleni EU-s olajembargóról, csak sikerült egy olyan megoldást találni, amelyet a magyar kormány is elfogad. Az siker a magyar kormány számára, hogy kivételként rögzítették a Barátság vezeték forgalmát, az már kevésbé, hogy nincs pontos időtartama a mentességnek, és hiába jut esetleg olcsóbban orosz olajhoz a MOL, azon nem nyerészkedhet, mert nem adhatja tovább. Aztán amikor már úgy tűnt, hogy kész az egyezség, a magyar kormány bejelentette, mégis vétózik, hacsak a szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek listájáról le nem veszik Kirill pátriárkát – levették, de ezzel könnyen elképzelhető, hogy az utolsó megmaradt szövetségeseit is elvesztette a kormányunk.
Amikor pedig azt hihettük, itt a történet vége, kiszivárgott: az Európai Bizottság olyan importvám bevezetését fontolgatja, amivel már egyáltalán nem érné meg orosz olajat Európába hozni, így Magyarországra sem. És az embargóval ellentétben ez minősített többségű döntést igényel, azaz nem tudna vétózni a magyar kormány.
MTI / EPA / Pool / AFP / Kenzo Tribouillard
Ez utóbbiból akármi is valósul meg, az valószínű, hogy az orosz kőolajtermelés nagyjából negyede eltűnhet a világpiacról. Az oroszoknak a felvizezett formájában is fájni fog az embargó, de Európa is nehéz helyzetbe kerül, július-augusztusra a kritikus üzemanyaghiány sem elképzelhetetlen. (Az Európai Bizottság egyébként azt is vizsgálja, hogy jogszerű-e a magyarországi benzinkutakon megkülönböztetni a külföldi autókat, de ebben nem egyik napról a másikra várható döntés.)
Miközben folytak a tárgyalások az embargóról, Horvátország jelezte, hogy készen állnak az Adria-vezeték bővítésére és a magyar igények kielégítésére, ami azért nagyon fontos, mert így elméletileg lehetőség lenne arra, hogy Magyarország 100 százalékban leváljon az orosz olajról. Majd kiderült: sokkal olcsóbban és gyorsabban készülhet el az Adria csővezeték bővítése, mint azt eddig hittük.
Az olajembargó és a különadók hírére a forint még tovább esett, szerdán már 398 forintba is került egy euró, innen is csak 392-es szintig erősödött vissza. Az MNB újabb kamatemelése sem igazán tudta megnyugtatni a befektetőket.
Közzétette a Költségvetési Tanács a véleményét a 2023-as költségvetés tervezéséről, így néhány nappal az előtt, hogy a kormány bemutatta volna a tervet, megismerhettük a legfontosabb részleteket. Így kiderült, hogy a következő évre 5,2 százalékos inflációval, 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány, és azzal, hogy a különadókból, a több fogyasztási adóból, valamint a béremelések miatt megnövő személyi jövedelemadóból már lesz pénz rendbetenni a gazdaságot.
Az alapvető probléma az, hogy nem nagyon foglalkoznak a kockázatokkal. Pedig az igazán jó teljesítményt akkor hozhatná a gazdaságunk, ha addig véget ér az orosz-ukrán háború, csökkennek az energiaárak, helyreállnak a termelési láncok és a logisztika világszerte, és persze a magyar kormánynak is sikerül megegyeznie az EU-val. Ha nem, akkor vannak kockázatok – állapítja meg a jelentés.
Túry Gergely
Eljött május 31-e, a cégek éves beszámolóinak leadási határideje, így aztán alaposan körbenéztünk a magyar cégvilágban, kinek milyen éve volt 2021. A magyar kereskedelmi toplista élén a Lidl áll, a második a Spar lett, a harmadik a Tesco. Az autóiparban a Suzuki több, mint kétszeresére növelte a profitját, az Audinál csökkent a nyereség, és ott milliárdokat tettek félre az elszálló nyersanyag- és energiaárak miatt.
Az egyik legnagyobb osztalékot az építőiparban láthattuk, a Market Építő 27,4 milliárd forintot fizet ki. A Duna Aszfalt szerényebb volt, ott a nyereségnek csak a negyedét vették ki osztalékként. Ehhez képest egész csekélynek tűnik Tiborcz István IBC-Projektjének egymilliárdos osztaléka, ez azért figyelemre méltó mégis, mert nullás forgalom és kétmilliós veszteség után fizette ki.
A NER környékén igencsak látványos profitrátákkal is tudtak dolgozni: Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös médiacége például 85 százalékos profit/bevétel arányt tudott elérni, Rákay Philip tanácsadó vállalata 70 százalékosat, Matolcsy Ádám ingatlanos cége 68-nál állt meg, így máris kisebbnek tűnik Orbán Győző bányacégének 36 százalékos aránya. Visszatért a Közgép is, már az egymilliárd forintot közelítette a nyeresége. Orbán Ráhel bababoltja még veszteséges volt, de ez az indulás hónapjaiban természetes. A Mediaworks közel kétmilliárd forint nyereséget hozott. Sőt, Mészáros Lőrinc szállodái is visszatértek a pozitív tartományba, pedig a turizmus helyzete nem a legjobb volt tavaly, a 2Rule pedig szárnyalt.
Reviczky Zsolt
A hét képe: bezárt nyugati üzletek Oroszországban
MTI
A klímaváltozás lehet ennek az évszázadnak az egyik legnagyobb egészégügyi problémája – ezt a témát járta körbe Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadója és Balaicza Erika belgyógyász a hvg.hu-nak adott videóinterjúban. Az enyhe telek miatt alig van már pollenmentes időszaka az évnek, de újabb betegségek is megjelennek.
Kump Edina környezetkutató-, hulladékcsökkentési szakértőt pedig arról kérdeztük, milyen lépésekkel kezdhetjük el a hulladékmentességet, és milyen tévhitek merülnek fel a zero waste életmóddal kapcsolatban. A legfontosabb tanácsa az volt: érdemes olyan lépésekkel kezdeni, amelyeknek látjuk az eredményét, és persze nem érdemes kapásból kidobni a műanyag eszközöket, hogy helyette zöldnek címkézetteket vásároljunk. De azt is érdemes tudni, hogy egyedül ez nem fog minden problémát megoldani.
Kump Edina
Molnár Anikó
Lassacskán elindul a turistaszezon - már amennyire ilyen szóra emlékezhetünk még 2020 előttről -, jött is a hír egy kellemetlen átütemezésről, kétszáz utas maradt Párizsban, amikor a Budapestre tartó gépük nem szállt fel.
Fogyasztóvédőkkel gyűjtöttük össze a fontos tudnivalókat, milyen jogaik vannak az utasoknak, egyáltalán hova fordulhatnak, ha nyaralás közben pórul járnak. Épp a múlt hétvégén lépett életbe az a jogszabály, amely miatt az árcsökkentéssel kevésbé lehet már trükközni; ha valami probléma helyben adódik, érdemes jegyzőkönyvet írni, Európán kívülre pedig célszerűbb szervezett útra befizetni – ezeket és hasonló tanácsokat kínáltak a szakértők.
Egyre jobban elszakad a hatósági ár a valóditól – állapítottuk meg, amikor a bolti árakat vizsgálva azt néztük meg, hogy például a hatósági áras liszt és a belőle készült, piaci árú kenyér ára miként válik külön. A kenyér 8 százalékkal volt drágább a tesztünkben, mint egy hónapja, de ilyen áremelkedést produkált a rizs is.
Az árstop és a paradicsom árának csökkenése jól elfedi azt, hogy a legtöbb termék ára nagyot nőtt. Az általánosnál nagyobb kereslet és az akadozó szállítás leginkább abban látszik, hogy egyes korlátozott árú termékek ki-kifogynak a boltokból.
Fazekas István
A következő nyolc évben nagyjából 360 ezerrel fog csökkenni a 15–64 év közöttiek létszáma, ezért több időst kellene visszacsábítani a munkába – ennek a lehetőségeit mérlegelte a Magyar Nemzeti Bank. A három megoldási lehetőség szerintük támogatni azokat, akik a nyugdíj után dolgoznak, emelni a nyugdíjkorhatárt, és felülvizsgálni a nyugdíjszámítás módját. Megnéztük, mennyi a realitása ezeknek a terveknek.
A legnagyobb gond az, ami kimaradt az ötletelésből: hiába ösztönzik az időskori munkát, az emberek többsége nem addig szeretne dolgozni, amíg belerokkan, márpedig a magyarok már most is nagyon kevés egészséges nyugdíjasévre számíthatnak, még azok is, akik egyáltalán élnek annyi ideig, hogy nyugdíjba mehessenek. Azt pedig az MNB is megemlíti, hogy hiába vagyunk közel a teljes foglalkoztatáshoz, a munka termelékenysége még mindig a 4. legalacsonyabb az EU-ban. Ha ezen sikerülne változtatni, akkor nem is biztos, hogy szükség volna annyi időst visszahívni a munkába.
Túry Gergely
