Ha túl nagy az infláció, írjuk törvénybe, hogy nem lehet az – rengeteg példa volt a történelemben, amikor egy politikus úgy gondolta, ez jó ötlet lesz. Általában évekbe telt kezelni a károkat egy ilyen után, de egy-egy olyan eset is volt, amikor az óvatosan bevezetett árszabályozás egy ideig működött, és csak kisebb nehézségekkel lehetett kijönni belőle.
Ha úgy dolgozol, hogy rólad neveznek el egy gazdasági sokkhatást, és később még csak nem is ez a botrányod lesz a leghíresebb, valamit nagyon rosszul csinálsz – jó tanács lehet ez minden nagyra törő politikusnak Richard Nixon példáján. 1971 augusztusában az amerikai infláció már a 6 százalékot közelítette, és a munkanélküliség is 6 százalékos volt, az elnök pedig úgy gondolta, hogy ideje tenni valamit. Ezért aztán Nixon bejelentette: 90 napra befagyasztja az árakat és a béreket egyszerre, hogy megálljon az infláció. A nemzetközi gazdaságpolitikában ennél is fontosabb volt az, hogy felmondta az arany automatikus dollárra válthatóságát, és megemelte az importvámokat.
A legjobban talán az jellemzi a terv következményeit, hogy a kormány, a gazdasági tanácsadók és a Fed döntéshozói közül, akik ott voltak az erről döntő – amúgy péntek 13-i – értekezleten, utólag szinte mindenki azt állítja, hogy nem az ő ötlete volt, ő próbálta lebeszélni róla a többieket.
Rövid távon működött az ötlet. 1972-re már alig több, mint 3 százalékosra sikerült levinni az inflációt, azon az őszön pedig Nixon pedig teljesen simán nyerte meg az elnökválasztást (hogy ehhez az árak leszorítása mellett milyen törvénytelenségek kellettek még, az kicsit később, a Watergate-botrányban derült ki). A gazdaság egyensúlya azonban felborult, a nemzetközi pénzügyi környezet is bizalmatlanabb lett az amerikaiakkal szemben, így a korábbinál jóval sérülékenyebb lett az USA.
Ebbe a helyzetbe érkezett az 1973-as olajválság, és két ekkora sokkhatást együtt már nem tudtak kezelni. Az is látványos volt, ahogy az alacsonyan rögzített árak miatt az olajválság elején pánikvásárlás indult meg a benzinkutakon és sok kút bezárt, mert kifogyott az áruból, de még károsabbak voltak a hosszú távú hatások. Legközelebb 1983-ban volt 5 százalék alatti az infláció, a legtöbb évben egy teljes évtizeden át 8–13 közötti volt a drágulás, a munkanélküliség 5–9 százalék között váltakozott. Az egésznek csak az 1980-as évek első felében sikerült véget vetni, de ehhez annyira szigorú monetáris politika kellett, hogy még recesszióba is lesüllyedt a gazdaság.
Katonák a brit benzinhiány ellen - de mi ez a válság az első autómentes hétvégékhez képest?
Szocializmus Venezuelában, hurrikán az USA-ban: mind ok a benzinkutas sorállásokra, de az igazi fordulópont az 1973-as olajválság volt, egy arab-izraeli háború nyomán. Azóta azt is tudhatja a világ, hogy nem használhatja nyakló nélkül a Föld energiakészleteit.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A Tisza Párt elnöke szerint pár hónap alatt összeomlott a költségvetés.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A 15 év után leköszönő Máté Gábort váltja.
