A Zibelló nevű teherhajó 78 évvel ezelőtt süllyedt el, azóta csak egy apró részlet látszódott ki belőle. Most az egész, 55 méter hosszú hajótestet látni lehet.
Milánóban az érsek esőért imádkozik.
A szakértők nyilatkozatait durván torzító címekre és találgatásokra reagálva igyekszik mindenkit megnyugtatni az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hogy a Balaton jelenlegi alacsony vízállása szélsőséges, de nem rendkívüli.
Háborúk és politikai döntések több ember éhhalálát okozták, mint aszályok és áradások. A múlt századi éhínségek tapasztalataiból az is kiderül, mi a teendő, ha elszállnak az élelmiszerárak, és miért nem szabad leépíteni a mezőgazdaságot.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.
Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja. Elméletük egy széles körben elterjedt teóriát cáfol.
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Egy ma születő gyerek sokkal több szélsőséges időjárási eseményt fog megtapasztalni a klímaváltozás következtében, mint az 1960-as évek szülötte. Egy kutatásból az is kiderült, hogy a ma 40 évesnél fiatalabbak korábban nem tapasztalt mértékben élhetnek meg aszályokat és áradásokat.
Mintha csak egy nagy költségvetésű hollywoodi film trükkjeit néznénk, amelyek a legbelsőbb félelmeinkre hatnak a maguk profizmusával, hogy katasztrófákkal riogassanak. Ilyenek a görögországi erdőtüzek képei, csakhogy egy olyan katasztrófát mutatnak meg, amely itt és most zajlik. És amikor ezeket a képeket nézzük, nemcsak a jelent, hanem a jövőt is láthatjuk magunk előtt.
Százhúsz éve, 1901 óta rögzíti az Országos Meteorológiai Szolgálat (illetve elődje) az időjárási adatokat, azóta az idei június volt országos átlagban a legszárazabb nyárkezdet, és forróságot nézve is a dobogó harmadik fokára került. Cikkünk megjelenésének napján a meteorológusok szerint akár 36 fok is lehet.
Tajvant soha nem látott szárazság sújtja, és az előrejelzések szerint június közepéig nem is érkezik olyan mennyiségű csapadék, ami enyhíthetne a helyzeten.
Egy nemzetközi kutatás résztvevői megvizsgálták Közép-Európa vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Amit nem a tavaszi fagyok vittek el, azt az aszály és az elmúlt időszak csapadékos időjárása tette tönkre. A károk óriásiak.
Római kori erődök, utak, katonai táborok és villaépületek nyomait azonosították kutatók Walesben a 2018-as hőhullám idején készített légifelvételek elemzése révén.
Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Már régóta nem számítanak jó termésre a termelők, a múlt heti esőzés nem volt elég. Nagy átmenő készlettel nem számolhatnak a búzapiacon.
A napos órák számában is kiemelkedő a belga tavasz, a hétvégén megdőlhet a 2011-es abszolút rekord.
A legnagyobb terméskiesés a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében várható.
