A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.
Aszály még nincs, de súlyos a helyzet.
A felvásárlási árak itt a legalacsonyabbak az unióban, a termelési költségek viszont a legmagasabbak – magyarázza Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, hogy az agráriumból eltűnt a nyereség.
A környezetvédelem számos területén van még hová fejlődniük az uniós tagállamoknak, például a hulladékgazdálkodásén és a levegőminőségén. Az EU-s szabályokat nem minden esetben alkalmazzák megfelelően, lenne tennivaló az energiaszegénységgel, a vízválsággal és a Natura 2000 területek kezelésével is – derül ki az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával, Virginijus Sinkevičiusszal készült interjúban, amelyben szóba kerülnek a farkasok és az akkugyárak is.
Az ELTE kutatói egy tanulmányban összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Röviden: több vizes élőhely kell. És jól párologtató növényzet.
Rekordalacsony szintre csökkent a víz mennyisége a közel hatmillió embert ellátó helyi tározókban.
A fakéreg alá petéző károsítók főként az aszályban legyengült fákon terjednek megállíthatatlanul, bár idén már kisebb kárt okoztak, hiszen alig maradt fa, amit megrághatnának.
Akár 2000 évesek is lehetnek azok az emberi arcok és más egyéb alakok, amiket a brazil Amazonas egyik mellékfolyó rekordalacsony vízszintje miatt láthattak meg a kutatók. A régióban az aszály miatt a folyók vízszintje soha nem látott mélypontra süllyedt.
A központi kormányhoz fordultak támogatásért az Amazonas vidék lakói, mert az aszály miatt még szerény életszínvonalukat sem tudják megtartani Brazíliában.
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
A városok vízhiányát Europában legalább annyira befolyásolja a szupergazdagok pazarlása, mint a klímaváltozás vagy a népesség növekedése - állapította meg a Nature című tudományos folyóirat, a brüsszeli Politico pedig annak nézett utána, mit is jelent ez a gyakorlatban?
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Több ezer hal tetemét találták meg az Irak délkeleti részén fekvő Mejszán kormányzóságban egy folyó partján.
A szárazság épp olyan súlyos helyzetet idéz elő a világban, mint a Covid-világjárvány, csak épp erre nincs gyógyszer – figyelmeztetnek szakértők.
Környezetvédők és gazdák marakodnak egy nemzeti park apadó vizéért Andalúziában, ahol a korai hőhullám és az eső hiánya máris aszályt váltott ki. Spanyolország szinte egész területén drámai a vízhiány. Már Brüsszelt is elérték a spanyol politikai viták.
A Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az eső.
Európa egyik legnagyobb vizes-mocsaras élőhelyét sikerült elődjeinknek gyakorlatilag teljesen eltüntetni, amikor a Körösöket folyószabályozás címén megfosztották kanyarulataiktól, ártereiktől. Ma már az egykori, vadregényes Sárrét helyén csak körömnyi méretű területek jelentenek menedéket a madarak, halak, vadak számára, de ha az egyre súlyosabb aszályok ellen nem tudunk hatékonyan fellépni, ezek is kiszáradhatnak. Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmje nem más, mint egyre fogyó vizeink segélykiáltása.
Új turistaprogram a Garda-tónál: gyalogtúra a Nyulak szigetére. Olyan alacsony a tó vízszintje, hogy ez már könnyen lehetséges. A Rajnán a hajózó turistákat meg kell kérni, hogy szálljanak át egy autóbuszba, mert az alacsony vízállás miatt a hajó nem megy tovább.
