30 millió őslakos veszélyben az amazóniai szárazság miatt
A központi kormányhoz fordultak támogatásért az Amazonas vidék lakói, mert az aszály miatt még szerény életszínvonalukat sem tudják megtartani Brazíliában.
#aszály
A villámárvizek mellett érkeznek a villámaszályok is
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Az akkumulátorgyártás is befolyásolja, mennyire lesznek forró és száraz nyaraink a jövőben
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
Egyre több lehet a súlyosan aszályos terület Magyarországon
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Több ezer hal teteme lepte el Irakot
Több ezer hal tetemét találták meg az Irak délkeleti részén fekvő Mejszán kormányzóságban egy folyó partján.
Háború a vízért az aszály sújtotta Spanyolországban
Környezetvédők és gazdák marakodnak egy nemzeti park apadó vizéért Andalúziában, ahol a korai hőhullám és az eső hiánya máris aszályt váltott ki. Spanyolország szinte egész területén drámai a vízhiány. Már Brüsszelt is elérték a spanyol politikai viták.
Kínlódó folyóink nem tudnak kiabálni, ez a film kiált hát helyettük
Európa egyik legnagyobb vizes-mocsaras élőhelyét sikerült elődjeinknek gyakorlatilag teljesen eltüntetni, amikor a Körösöket folyószabályozás címén megfosztották kanyarulataiktól, ártereiktől. Ma már az egykori, vadregényes Sárrét helyén csak körömnyi méretű területek jelentenek menedéket a madarak, halak, vadak számára, de ha az egyre súlyosabb aszályok ellen nem tudunk hatékonyan fellépni, ezek is kiszáradhatnak. Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmje nem más, mint egyre fogyó vizeink segélykiáltása.
Ürge-Vorsatz Diána: Rossz esetben a túlélésről szól majd az életünk – Magyarország 2050
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Hiába esett sok eső, a Velencei-tó még többet kér
Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.