A villámárvizek mellett érkeznek a villámaszályok is
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Több ezer hal tetemét találták meg az Irak délkeleti részén fekvő Mejszán kormányzóságban egy folyó partján.
A szárazság épp olyan súlyos helyzetet idéz elő a világban, mint a Covid-világjárvány, csak épp erre nincs gyógyszer – figyelmeztetnek szakértők.
Környezetvédők és gazdák marakodnak egy nemzeti park apadó vizéért Andalúziában, ahol a korai hőhullám és az eső hiánya máris aszályt váltott ki. Spanyolország szinte egész területén drámai a vízhiány. Már Brüsszelt is elérték a spanyol politikai viták.
A Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az eső.
Európa egyik legnagyobb vizes-mocsaras élőhelyét sikerült elődjeinknek gyakorlatilag teljesen eltüntetni, amikor a Körösöket folyószabályozás címén megfosztották kanyarulataiktól, ártereiktől. Ma már az egykori, vadregényes Sárrét helyén csak körömnyi méretű területek jelentenek menedéket a madarak, halak, vadak számára, de ha az egyre súlyosabb aszályok ellen nem tudunk hatékonyan fellépni, ezek is kiszáradhatnak. Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmje nem más, mint egyre fogyó vizeink segélykiáltása.
Új turistaprogram a Garda-tónál: gyalogtúra a Nyulak szigetére. Olyan alacsony a tó vízszintje, hogy ez már könnyen lehetséges. A Rajnán a hajózó turistákat meg kell kérni, hogy szálljanak át egy autóbuszba, mert az alacsony vízállás miatt a hajó nem megy tovább.
Vízválság van a világban, amit Magyarországon is érzünk. Szerdán, a víz világnapján dugják össze fejüket az ENSZ tagállamai, hogyan kezeljék a vízzel kapcsolatos bajokat a nem tiszta ivóvíztől kezdve az áradások okozta károkon át a vízhiányig. A résztvevők önkéntes vállalásaiból áll majd össze egy cselekvési terv, amivel 2030-ig szeretnék megoldani a problémákat.
Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jó részét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja, köztük a WTO vezérigazgatója. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell.
500 éve a tavalyi volt a legaszályosabb év Európában, az idei rosszabb lehet?
Berzenkednek a biztosítók, hogy Kelet-Magyarország aszályos vidékein ugyanazokra a növényi kultúrákra kössenek szerződéseket, amelyek tavaly megégtek a hőségben. Ha a természet nem tanítja meg a gazdákat, mit ültessenek, a biztosítók megteszik.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
A hettiták ősi anatóliai (vagy kis-ázsiai) birodalma 3000 évvel ezelőtt rejtélyes módon összeomlott. Hogy pontosan mi történt, azt a tudósok régóta igyekeznek kitalálni, és most úgy tűnik, sikerült megtalálni a választ.
Holtágakban, medrekben, tározókban tárolják az elmúlt két hónap csapadékát.
Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.
Ismét megjelent a víz a Vekeri-tóban Debrecen közelében.