Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
80 ezer liter a napi vízfogyasztása egy villának Németország egyik leggazdagabb kisvárosában Frankfurt mellett. Amikor Königstein polgármesterének ezt jelentették, azt hitte, biztosan elromlott a vízóra, hiszen ez az átlagfogyasztás 625-szöröse. Gyorsan kiderült persze, hogy a vízóra teljesen rendben van, de a villa tulajdonosa egyike a város 98 olyan polgárának, akinek az éves jövedelme meghaladja az 1 millió eurót, vagyis megengedheti magának, hogy megfizesse a méregdrága vízdíjat, sőt a bírságot is azért, hogy a kertjében olyan zöld legyen a fű, mint Angliában. “Csakhogy nálunk más az időjárás, jóval több vízre van szükség ehhez, mint Nagy-Britanniában” - mondja a polgármester, aki tisztában van vele, hogy az évek óta tartó aszály veszélyesen csökkentette a földalatti vízszintet, ezért vízkorlátozást rendelt el.
Az öntözésre és a házi uszodák feltöltésére kevesebb víz jutna, ha betartanák a korlátozó intézkedéseket, de nem tartják. Törvényesen ezt nehéz kikényszeríteni, emiatt viszont szembekerülnek egymással a szupergazdagok és az átlagos városlakók. Sőt a városok között is kialakulhat háború a vízért, mert ha egy gazdag város sok vizet fogyaszt, akkor emiatt csökkenhet a szomszédos település vízkészlete.
Ez egyáltalán nem speciálisan német probléma: Franciaországban Cannes környékén alakult ki hasonló helyzet. A tengerparti város körül egy másik település, Chateauneuf-Grasse szupergazdag lakói egy hét alatt több vizet fogyasztottak el mint amennyit az átlagos városlakók egy év alatt. A polgármester itt is korlátozta a vízfogyasztást, de hiába. A szupergazdag lakók ugyanis a mellényzsebükből kifizetik a bírságot, és továbbra is pazarolják a vizet. “1500 eurónál kezdődik a vízbírság, amely gyorsan megduplázódik, de hiába. A városomban olyan szupergazdagok laknak - sokan közülük külföldiek -, akiknek saját helikopter-leszállópályájuk van a birtokon. Nekik nem jelent gondot a megemelt vízbírság kifizetése sem” - panaszkodott a párizsi Le Figaronak a város polgármestere.
A helyi hatóságok a központi kormányokhoz fordultak, sőt néhány város már az Európai Unió brüsszeli központjától vár valamiféle intézkedést, hiszen a vízhiány a közeli jövőben minden bizonnyal tovább folytatódik majd, sőt egyre nagyobb lehet.
Minden harmadik európai polgár vízhiánnyal számolhat - állapította meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A szervezet hangsúlyozza, hogy gyorsan romlik a helyzet a klímaváltozás és a tartós aszály miatt szinte egész Európában.
“Az értékes ivóvízet pazarolják, amikor a gazdagok feltöltik a házi uszodákat” - fakadt ki a Die Linke baloldali párt képviselője Hessen szövetségi állam parlamentjében Németországban.
Az európai környezetvédő szervezetek Blue Dealt - kék egyezséget - készítenek elő a Green Deal mintájára. Ez egységesen szabályozná a vízgazdálkodást az egész Európai Unióban. A környezetvédő szervezetek októberre szeretnének előállni egységes javaslattal, amelynek lényege az, hogy az Európai Unió kezelje prioritásként a vízgazdálkodást. Milyen gyakorlati lépések javasolnak? Egyrészt azt, hogy az Európai Unióban legyen más a víz díjszabása a lakossági és az ipari fogyasztás esetében. Ezenkívül sürgetik, hogy az Európai Unió állapítson meg egy fogyasztási szintet, amely fölött korlátozzák és erőteljesen büntetik a pazarlást a vízzel. A vízhasználatot is szabályozni kellene úgy, hogy ne ivóvízzel töltsék fel az uszodákat.
