szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába – A rendszertipológia és az átmenet dinamikája” címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető. Kis János új fogalmat vezet be, autokratikus áttörésről beszél.

Kornai János már nyolc hónappal a 2010-es választások után azt írta, hogy a politikai formáció, amelyben élünk, autokrácia. Bozóki András és Hegedűs Dániel egy szintén a Politikatudományi Szemlében közölt írásukban 2017-ben kívülről korlátozott hibrid rezsimként szóltak az Orbán-rendszerről.

Kis János amellett érvel a Politikatudományi Szemle által most közölt tanulmányában, hogy a rendszerleíró bizonytalanság látszólagos, nem a rendszer, hanem a kutatói megközelítés okozza a nehézséget. Úgy véli, Kornai autokrácia-tézisét igazolta az idő, bár a politikatudományi konszenzus még ma, Orbán harmadik kétharmados kormányzásának idején sem teljes. Ami az autokratikus áttörést illeti, azt írja, korábban, ha a demokrácia megbukott, katonai puccs vagy elnöki „önpuccs” vetett véget neki, de

a NER létrehozásában nem volt szerepe sem vérontásnak, sem az alkotmányos felfüggesztésnek. A Fidesz 2010-ben szabad és tisztességes választásokon szerzett rendkívüli többséget.

A jogon kívüli erőszak azóta is elhanyagolható Kis szerint, bár azt hozzáteszi: a megfélemlítés és a különféle retorziók igénybevétele rutinszerű gyakorlattá vált. Ráadásul a Fidesz – 2010-es hatalomra jutása után – rövid időn belül hatástalanította a kizárólagos hatalomgyakorlás útjában álló közhatalmi intézményeket.

Orbán Viktor beszédet mond a Fidesz eredményváró rendezvényén 2010. április 25-én
©

Mára az autokratikus rezsimek a világ számos pontján eljutottak oda, hogy ismerik a többpárti választás ilyen-olyan formáját, egyre kevesebben tartják fenn uralmukat masszív gyilkosságokkal. A vitán felül álló demokratikus rezsimek és a vitán felül álló autokratikus rezsimek között pedig ott egy szürke zóna, ha pedig – írja Kis – a NER is ebbe a szürke zónába esik, érthető, miért nincs konszenzus a kutatók között abban, ha a rendszert be kell sorolni.

Autokratikus áttörésről ott beszélhetünk a filozófus szerint, ahol

  1. átfogó, összehangolt támadás zajlik a jogállam valamennyi pillére, továbbá a médiapluralizmus ellen,
  2. az intézkedések gyors ütemben követik egymást,
  3. a lehengerlő támadássorozatot a maradék önállóságukat még őrző intézmények nem képesek feltartóztatni.

Az áttörés Kis szerint már végbement, a rezsim fontos vonásai a vitán felüli autokráciához közelítenek, de vannak még demokráciára hasonlító jegyek is, egy-kettő, ideig-óráig.

A teljes intézményi struktúra, a vele járó gyakorlatok és szokások hozzáigazítása az új rendhez – feltéve, hogy az autokráciaépítő hatalmi csoport később sem folyamodik nyílt erőszakhoz, és az alkotmányos eljárásokat sem függeszti fel – további éveket vehet igénybe.

De az biztos, hogy a változások végbe fognak menni, és a filozófus szerint annak, ami ezután jön, az állami intézmények már csak kivételes esetben, csak ideig-óráig állnak az útjában. Záró megjegyzései egyikeként Kis azt írja, a demokrácia nem akkor vált át autokráciába, amikor az autokratikus rezsim kiépülése befejeződött, hanem amikor egy demokráciaidegen párt kormányra kerülve áttöri a garanciális intézmények védvonalát.

©

 Már Kornai esszéjének megjelenése előtt célba vették az alkotmánybíróságot, a médiát és az ügyészséget, majd jöttek a köztisztviselők és a rendes bíróságok, Kis borítékolja:

a következő években le fog zajlani az autokrácia teljes kiépítése.

Attól, hogy az érintett intézmények némelyike még hosszabb-rövidebb ideig folytatja az utóvédharcait, még nem lesz igaz, hogy a rezsim demokrácia volna – írja Kis. Hozzáteszi, a választások megtartása sem jelenti azt, hogy a rezsim a demokrácia és az autokrácia hibrid elegye volna. Ugyanis a filozófus szerint

már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet.

Kis szerint a NER tekintélyuralmi rezsim, abból a fajtából, „amely ismeri a választások intézményét és képes hosszabb ideig a diktatúra nélkül fenntartani magát”. Hogy meddig nélkülözheti egy ilyen rezsim a diktatórikus hatalomgyakorlás eszközeit, az kívül esik a most bemutatott tanulmány keretein, Kis erről csak annyit ír, ha elemzése helytálló, akkor

a korlátozottan kompetitív tekintélyuralmi rezsimek abban az esetben is autokráciák, ha netán az derül ki róluk, hogy sebezhetők, vagy egyenesen az, hogy lehetségesek válsághelyzetek, amikor a teljes hatalmi apparátus sem tudja megakadályozni, hogy a rezsimnek választás útján vessenek véget.

Kép: Fortepan

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Így spórolhat személyi hitelénél akár havi 50 ezer forintot

Így spórolhat személyi hitelénél akár havi 50 ezer forintot

Vízbe fulladt a Liverpool kapusának édesapja

Vízbe fulladt a Liverpool kapusának édesapja

Megegyezett Ausztrália a Facebookkal, Zuckerbergék fizetni fognak a helyi sajtónak

Megegyezett Ausztrália a Facebookkal, Zuckerbergék fizetni fognak a helyi sajtónak