Az idei az utolsó békeév. Használjuk ki okosan, és készüljünk a hosszú télre. Igen, idén van két kampány, két választás – és pont ezért is békeév. Az EP-választáson és az önkormányzatin is ugyanaz a kormánypárt célja: minél több embert urnához vinni a saját táborból, és minél renyhébb-passzívabb állapotban tartani az ellenzéki szavazókat. Ebből a sajátjai mozgósítása belső ügy, az általa uralt struktúrák és személyes, fizikai elérései révén történik. A fideszes szavazót Kubatovnál listázott elérhetőségén keresi meg a párt, tolja fülkéig a polgármester mint munkáltató, és még sorolhatnám. A nyíltszíni migránsozás sokkal fontosabb az ellenzéki tábor megosztása/elbizonytalanítása szempontjából, amennyiben e pártok javarészt bólogatnak a Fidesz idegengyűlölő kampányának, de semmiképp sem mondanak ellent, legyen szó kvótáról vagy kerítésről. Erről már írtam, itt elolvasható, aztán majd lehet megint sivalkodni, hogy miattam van kétharmad, nem azért, mert például a Fidesz a parkolási mutyival felvásárolja az úgynevezett ellenzék kerületi nagyját.

A helyzet ugyanakkor visszatartó hatással is bír a kormányra, amennyiben a durva és látványos jogkorlátozásokat nem lépi meg, mert az aktivizálná az ellenzéki tábort. Orbán Viktor 2019 tavaszán nagyon vigyáz, nehogy okot adjon sikeres ellenzéki tüntetésre. Ősszel, az önkormányzati választások idején pedig megrángatják majd a helyi istrángokat és mézesmadzagokat. Tarlós István szinte ellenzéki lesz a főváros polgárait védve, jó eséllyel megint eljátszva, hogy valami lázárjánosoid felsővezető bántja a pesti népet, vele küzd, de Pártunk és Kormányunk bölcs vezére segít hózentrógeres emberünknek. Meg majd egyenként befenyítik a közmunkásokat láncszavazásra, miközben a falu népe térdig jár a kamu alapkövekben és száz folyóméter átadási nemzeti pántlikában. Nem bosszantják ősszel sem a népet, mert Tétényi Évától Márki-Zay Péterig van pár példa arra, hogy az odahagyott helyi közösség miként emel fel ellenzéki jelölteket ilyenkor.

Végül pedig béke lehet idén azért is, mert még függőben a Fidesz klubtagsága a Néppártban, és megy a langymeleg tökölődés a 7. cikkely szerinti eljárással. Ezért folyik még a pávatánc, CEU-ügyben is a duplafenekű nyilatkozatokkal. Itt jegyzem meg, egyszer meg kéne már értenie az ellenzéki közvéleménynek: Gulyás Emberarcú Gergely és Kovács Jajmitmondott Zoltán mondatait ugyanott írják. Ne áltassuk magunkat, hogy az egyik kesztyűbáb majd beleharap a másik hüvelykujjba. Na. Amíg ezek az eljárások mennek, addig a Fidesz elegyensúlyozgat majd a peremen.

Aztán eljön majd 2020. és 2021.

Két év, amikor nincs választás, nincs intézményes, közjogi alkalom odaverni a Fidesznek. Két év, amikor már világos lesz Orbán Viktor pozíciója: a 2024-ig szabott méretű Néppárt vagy menlevelet ad neki és bevédi, vagy szakítanak, és elengedi. Akármelyik is, a mai fék (csúszó kuplung) eltűnik. Az uniós szavazatmegvonási processzus jó eséllyel érdektelenségbe fullad: tavaly ősz óta kotlanak rajta, és hacsak nem történik radikális átrendeződés az európai erőviszonyokban, mindenkinek ez marad az érdeke; bürobalett, fokozatos lecsengetés.

Végül pedig ott lesz a jóllakott ellenzék. Aki csak az idei két fogásra, a májusi levesre és azt októberi főételre koncentrált. Odáig szervezte a politikáját, hogy tavasszal szűk tucatnyi kádere kijusson az EP-be, ősszel picit több polgármestere legyen, és picit több képviselő-testületben legyen fontos, hogy a „baloldali” politikus a megfelelő szavazásoknál menjen ki cigizni, így „véletlenül” biztosítva a fideszes többséget. Ez az igazi Bulinegyed! Ma csak erre a két alkalomra és csak így készülnek az ellenzéki pártok, ami óriási gond.

2020. január elsején ugyanis Áder János visszadugózza a pezsgőt, az ország fölemeli a fejét a széthorkolt konfettiből, és ott lesz velünk szemben az immár korlátok és fékek nélküli, kétharmados Orbán Viktor. Ott lesz az irányba állított propaganda, a túszul ejtett igazságszolgáltatás és kézhez szoktatott ügyészi-rendőri szervezet, a befoglalt közigazgatás, a hazavitt vagy prostituált gazdaság, a kilistázott kultúra, a beiskolázott közoktatás és kicsorbított egyetemek – meg a többek szerint közelítő gazdasági világválság. Hazamennek a csetepatéra kihívott biztosurak; a bántalmazó családfő pedig gondosan beakasztja utánuk az ajtóláncot, bezárja az ablakot és lehúzza redőnyt, majd elkezdi lecsatolni a nadrágszíjat. Jön két év, 2020-21, amikor Orbán Viktor azt csinál ezzel az országgal, amit akar. Az idei az utolsó békeévünk, és bár mindig történhetnek csodák, mondjuk két fideszes képviselő, a kétharmad biztosítéka hirtelen rájön arra, mint Stumpf István az Alkotmánybíróságban, hogy innentől akár tisztességes is lehetne… de nem ez a valószínű.

A valószínű az, hogy beváltják a kuponokat. Ami sajtótermék a háttérben az övék, és nem kellett a kampányban origósítani, csak „csúszó leértékeléssel” dolgoztak, azt magyarázgatva, hogy kúllistás helyezésüket nem befolyásolják a készen kapott, cikkbe illesztendő mondatok, na, őket is behúzzák jövőre. TV2-modell: előbb letekerés, majd hírtévés komisszár beültetése, műsorok és emberek kicsinálása, végül totális propagandaüzemmód. A Fidesz viszi ezeket, és megindul a maradék független rész ellen. Helló, RTL, hiába sunyulsz. Viszik aztán a totális kontroll további eszközeit, telekommunikációs cégeket is. Tippre a mobilszolgálató, ahová tartozok, már így is Mészáros Lőrincé, külföldi strómannal. Nekilátnak a kétharmados maradéknak, például a választási szabályokat manikűrözni. A néppárti egyensúlyozás után jön a civilekre is a fűnyíró, ne kérdezgessenek, és visszafelé: a közérdekű adatigénylés korlátozott formája is tovább szűkül. Vérengzés az igazságszolgáltatás személyi és infrastrukturális állományában is. Másfelől pedig meglesz a – ma még esetlenül másolt putyini minta a kiszervezett erőszakmonopóliumhoz. Amit próbálgat a fideszes áljobbik ifjúsági szervezete meg a Hashajtások értelmiségi klub, azt tehetik üzemszerűvé. Itt két dolog hiányzik még: a pénz és a kilövési engedélyek. Ha a Fidesz elkezdi rendesen finanszírozni ezeket, ha lesz egy rendes Kirurg az élükön, pénzük verőembereket igazolni és megbízásuk ellenzékieket verni, a prostituált nyomozati hatóságok és bíróságok büntetlenséget is biztosítanak számukra. Igen, azt állítom, hogy 2020-2021 lehet az az időszak, amikor a ma még a Hülye Járások Minisztériumát idéző fideszes álultrákat valódi milíciává tehetik.

Ha pedig ön a mindenkifogjaösszemindenét-féle, kizárólag a Fidesz érdekeit szolgáló marhaság helyett tényleg fel akar készülni („ménnemmongyameg”) arra, ami jön, akkor mondok pár dolgot. Hármat. Az egyik az erőgyűjtés, felkészülés fontosságáról szól. Még a békeévben halmozza fel, amit tud: jegyeztesse be a szervezetet, készítse el a honlapot, indítsa el a lapot, költözzön be a székházba – mindezt sokkal nehezebben tudja majd megoldani egy év múlva. Vegye sorra működése pilléreit, olyan szemmel, hogy a Fidesz melyiket tudja kirúgni. Keressen külföldi finanszírozót, belpolitikától független védelmet, nemzetközi közösséget. Próbálja meg idepányvázni a májusban megválasztandó ellenzéki EP-képviselőket, mert az a maximum 10-11 magyar lesz az összes a tízmillióból, akit speciális jogállása okán a Fidesz nem mer bántani.

A másik az elővágás. Az ellenzék legfontosabb dolga lenne lazítani a fideszes kereteket, amíg lehet. A kétharmados teljhatalom számszerűleg két képviselőn múlik – és ha a saját magukba előválasztással rugdosó szerencsétlenek inkább ennek lebontására indulnának, akár sikerrel is járhatnának. Van egy Pócs János, akit bármelyik európai országban a „cigányégetős” videó után 22 másodperccel kivágnak a parlamentből – itt a képviselőnők egyszer megrohanták, de a pompás összefogós pártok pompás összefogása ennek fenntartására pont nem terjedt ki, mert azon kell vitázni, hogy melyik az igazi összefogás. Van aztán Simonka György, aki ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. Érdekelne, miért kussol erről az ellenzéki összefogás, milyen koncot kell még elosztani, hogy nem ezt az ügyet ütik az összefogósok összefogva? Hm? Itt van két fideszes mandátum, amit napi munkával le lehetne rántani a kétharmadról. És a seftelés meg a seftelés kritikája helyett lehetne a fővárosban Tarlós kudarcaival, a kerületi lopásoknál meg… ja, bocs, oké.

A harmadik feladat pedig elengedni a „nekem már nincs időm, hát nem érted te nyikhaj, minden mindegy, csak ennek vége legyen” hamis attitűdjét. Ebbe az erdőbe minimum 9, de inkább 13 éve rohanunk befelé. Legalább ennyi ideig tart majd kijönni. Az ellenzék engedje meg magának azt a luxust, hogy nem szed fel minden szemetet a földről. A kormányzás felelőssége se ma, se holnap nem lesz a miénk, viseljük azonban a kárenyhítés és a perspektíva felelősségét. Komoly betegségek hosszú és megpróbáltatásokkal teli terápiáját nem váltja ki a kétes honlapról, névtelen „hobbibloggertől” rendelt csodaszer. Felelős és reális tervezésre van szükség, aki pedig évről évre instant sikereket hazudik, azt a sokadik kudarca után tegyük félre. Állagmegóvás, építkezés, őszinte tervek és azok következetes végrehajtása. TGM már épp elégszer aláhúzta a könyvolvasás fontosságát, én csak a könyv szigorú definíciójára hívnám fel a figyelmet, plusz annyiban enyhíteném a filozófus elvárásait, hogy szerintem azért a popzene maradjon.

Készüljünk. Bár a politika épp azért csodálatos és szörnyű, mert bármi egy pillanat alatt felborulhat, mai tudásunk szerint ez az utolsó békeév; 2020-2021 kutya kemény lesz.