Eredménytelennek nyilvánította az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, még az olcsóbb ajánlat is 2033 milliárdba került volna az államnak 30 évre.
A koncessziós időszak alatt így összesen 200 milliárddal többe kerülhet az adófizetőknek 59 kilométer autópálya üzemeltetése.
Kiszámolták, éves szinten mekkora összeg lenne úgy karbantartani a hazai úthálózatot, hogy ne legyen több mint a fele rossz állapotú, mint most. Az összeg kisebb lenne, mint amit az autópálya-koncesszióra költ évente az állam.
Vitézy Dávidék elkezdték az autópálya-koncesszió átvilágítását, a miniszter szerint „brutális, felfoghatatlan” összeget fizetett ki az állam négy év alatt.
A volt országgyűlési képviselő által megosztott dokumentumok szerint Orbán Győző cége árbevételének többsége a Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-jével kötött szerződésből származik. Orbán Viktor apja tavaly 1,33 milliárdos osztalékot vett ki a cégéből.
A lap által megismert irat szerint az Orbán-kormány azzal számolt, hogy módosítható a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött koncessziós szerződés.
Koncesszor jelentkezését várják a Vas megyébe tervezett 41 kilométeres útszakasz kivitelezésére.
Ötször annyi díjat kapnak az üzemeltetésért, mint amiben az állami tulajdonban lévő Magyar Közút Nonprofit Zrt. részesül a gyorsforgalmi utak fenntartásáért.
Kormányhatározattal emelték meg az eredetileg 370 milliárdos előirányzatot.
A 35 évre elnyert sztrádakoncesszió eddigi legnagyobb beruházását kezdte el a héten a felcsúti milliárdos vállalatcsoportja, amelynek ilyen volumenben szinte semmilyen tevékenységet nem éri meg kiszervezni.
272 milliárd forintra nőtt a Duna Aszfalt bevétele, a nyereségét is növelni tudta.
A sokadik hasonló társaság vesz részt az 1200 kilométernyi autópálya fenntartásában.
Lázár János miniszter olyan beruházásokat is kvázi bejelent, amelyek évek óta tervezettek, benne vannak a sztrádakoncessziós szerződésben. Ezzel együtt a kormány sok új projektre készül – miközben az eredeti érv a 35 éves koncessziós struktúra mellett az volt, hogy az államnak nincs pénze a szükséges beruházásokra. A koncessziós társaság szerint mindig folyamatosan dolgoznak az épp zajló felújításokon, az ütemezéseket az állam hagyja jóvá, ha valamivel megcsúsznak, pénztől esnek el.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, ezekben szerepeltek a még nagyobb számok.
Gyorsan válaszolt Magyarország az uniós felszólításra.
Az útépítés és felújítás különösen 2015-ben kezdett meredeken drágulni, amikor Orbán Viktor szakított Simicska Lajossal. Utána Mészáros Lőrinc cégei és a Szíjj László Duna Aszfaltja kezdték el megnyerni a projektek java részét.
A Duna Group tulajdonosa beszélt Simicska Lajoshoz fűződő viszonyáról is.
A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.
A közlekedési miniszter május 22-én úgy tudta, még folyamatban van a koncessziós szerződés módosítása. Valójában a módosítást – vagy legalábbis egy módosítást – Rogán Antal már több mint egy hónappal korábban aláírt.
