A többség úgy érzi, túl drágán bankol, mégis kevesen váltanak
A legnagyobb probléma, hogy kevés az információ, illetve sokan nem tudják, hogy ma már egyszerű és kockázatmentes új számlát nyitni és a régit zárni.
A legnagyobb probléma, hogy kevés az információ, illetve sokan nem tudják, hogy ma már egyszerű és kockázatmentes új számlát nyitni és a régit zárni.
Sokszor lehet hallani elégedetlenséget akkor, amikor szóba kerülnek a bankszámlák, mégis a magyaroknak csupán elenyésző része, a számlatulajdonosok 4 százaléka vált évente bankot. Ezek szerint a legtöbben mégis elégedettek a meglévő számlájukkal? Öntsön tiszta vizet a pohárba, mondja el erről a véleményét, töltse ki a kérdőívet.
Engedett az OTP Nagy Márton fenyegetésének, díjak csökkentését és befagyasztását jelentette be.
A hazai pénzügyi szolgáltatások ára érdemben 280,2 százalékkal emelkedett 2001. és 2024. áprilisa között. Ez több mint négyszerese az euróövezetben mért 59,3 százalékos emelkedésnek. De még a kérdéses időszakban mért hazai inflációt is érdemben meghaladta. Mi húzódhat meg a jelentős drágulás mögött? Hogyan lehetne az árakat vagy legalább az áremelkedést mérsékelni?
A Bankmonitor számolt egy sort, miután Nagy Márton azt mondta, lehet, hogy a 2024 végi díjak visszahozására kötelezik a bankokat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi médiában mondta el, hogy a gyorsan dráguló bankolás ügyében mi tartana kívánatos szintnek.
Az alapszámla kibővítésére kérte Nagy Márton a bankokat, ami a legtöbbeket valószínűleg azért lephet meg, mert azt sem tudták, hogy alapszámla nevű fogalom egyáltalán létezik. Pedig van értelme, de nem véletlenül nem a legnépszerűbb: olyan fapados szolgáltatás, amelynél sokkal nagyobbat spórolhat a legtöbb ember, ha alaposan körbenéz, milyen banki számlaajánlat volna jó neki.
Nagy Márton egy Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy a bankok indokolatlanul nagy mértékben emelték a számladíjakat. Ha kell, akkor a kormány lépni fog. De ténylegesen milyen mértékben emelkedtek a számladíjak?
Noha a bankok – saját érdekükben is – kockázatelemzést végeznek, ha egy ügyfelük szankciós listára kerül, a jelek szerint Rogán Antal esetében a számlavezető bankja nem zárolta a miniszter számláit. Legalábbis képviselői fizetését nem kérte Rogán készpénzben kiadni, azt továbbra is bankszámlára utalja neki az Országgyűlés.
Van, akinek még nőtt is a számlaegyenlege, másnál viszont nem jelennek meg a bejövő pénzek. Szinkronizációs probléma lépett fel az OTP-számláknál.
Egy idős nőt vert át egy telefonos csaló, az összes megtakarítását lepucolta a bankszámlájáról.
Augusztus elsejétől az állam emelte a tranzakciós illetéket, vagyis a bankoknak emelt összegű adót kell fizetniük egyes megbízások után. Miközben mindenki azt vizsgálta, hogy a pénzintézetek hogyan terhelik át az új adót, meglepetésre egyes lakossági bankszámlák díja még csökken is a megváltozott adózási környezet miatt – vette észre a Bankmonitor.
Az MNB szerint a bankoknak alkalmazkodniuk kellene a Revoluthoz hasonló fintechalkalmazások gyakorlatához, és ingyenessé kellene tenniük a lakossági tranzakciók többségét.
A nyomozóknak a lopott pénzből 3,7 millió forintot sikerült lefoglalniuk egy bankszámlán.
Mi a különbség bankszámla és bankszámla között? Van-e olyan, hogy „ingyenes” egy számla, és mit tudnak a prémium csomagok? Milyen gyakran érdemes váltani? Hogyan indítsak bankszámlát a gyerekemnek, és mit tanulhat belőle? Ezekről beszélgettünk pénzügyi podcastunk legfrissebb adásában.
Hatványozódik az internetes vásárlásokhoz kötődő csalások száma, miközben az átvert vevő egyre inkább magára marad. A rendőrség új speciális egysége az elmúlt hetekben lekapcsolt néhány bűnözőcsoportot, de a kormánynak és a pénzügyi felügyeletnek még bőven lenne tennivalója.
A lakossági ügyfeleknek évente átlagosan 35 ezer forintjába kerül a bankszámla-fenntartás, holott ingyenes számlacsomagok is elérhetők.