Az utóbbi hetekben fókuszba kerültek a bankszámlák, illetve az ahhoz kapcsolódó díjak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis kijelentette, hogy a számlaköltségek jelentősen, az indokoltnál nagyobb mértékben emelkedtek.

A miniszter kérte a bankokat új a nyugdíjasoknak, családoknak szóló alapszámla kidolgozásra. Illetve végső megoldásként kilátásba helyezték a számlákra érvényes egyfajta díjstop bevezetését is.

Érdemes végig nézni, hogy ténylegesen hogyan alakultak a számlaköltségek. Valóban jelentős a drágulás? Mi húzódhat a háttérben és milyen megoldások lehetségesek?

Tényleg jelentős áremelkedést lehetett látni a bankszámláknál

Nagy Márton nyilatkozata szerint az éves számladíjak 2025. februárjában átlagosan 13 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez tényleg egy jelentős drágulásnak tűnik a jelenlegi piaci, inflációs környezetben.

Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a bankok az előző év árváltozása alapján szokták átárazni a számladíjakat tavasszal. Így 2024. tavaszán került sor a 2023-as 17,6 százalékos infláción alapuló áremelésre. Egy idén februári év/év alapú árösszehasonlításban még nem kis mértékben ez a változás jelenik meg.

Bankszámlaköltségek alakulása

Bankmonitor

Ez alapján azt is mondhatnánk, hogy a bankok infláció alatt emelték az árakat. Ami jelen esetben igaz is lehet, de jóval hosszabb távot vizsgálva már teljesen más a helyzet. Az MNB tanulmánya alapján 2001. és 2024. áprilisa között a pénzügyi szolgáltatások ára 280,2 százalékkal emelkedett hazánkban. Ezzel szemben a kérdéses időszakban az általános áremelkedés, azaz az infláció valamivel 200% alatt volt. (Azt tudni kell, hogy a pénzügyi szolgáltatások a bankszámla díjak mellett más elemeket is tartalmaznak.)

Azt azért látni kell, hogy a pénzügyi szolgáltatások árváltozása 2013-ig nagyjából együtt mozgott az inflációval. Ezen időszakban jelentek meg hazánkban a tranzakciós illeték és bankokat terhelő új adók. Az ábrára tekintve pedig kijelenthető, hogy legalább részben áthárítottak a pénzintézetek ezen plusz terheket. Ez azért azt is megmutatja, hogy végső soron minimum részben a fogyasztók fizetik meg az ilyen jellegű plusz adókat.

Magyarországon jelenleg a bankok csak szigorú szabályok mellett módosíthatják a számladíjakat. Előre bejelentve, a konkrét okot megjelölve változhatnak csak a díjak. Ráadásul a lehetséges oklistát az üzletszabályzatukban is szerepeltetniük kell. Azt azonban tudni kell, hogy ezen oklistán szerepel az infláció, az adózási és jogi környezet változása is.

Az euróövezetben érdemben kisebb mértékben drágultak a pénzügyi szolgáltatások

A korábbi ábrán a magyar pénzügyi szolgáltatások árváltozás mellett az euróövezetben tapasztalt drágulást is látni lehet. Itt azért érdemben kisebb, 59,3 százalékkal emelkedett a kérdéses szolgáltatás ára.

Ezen folyamat mögött nem kis részben az infláció húzódik meg. Az euróövezetben ugyanis a pénzügyi szolgáltatások árváltozása nagyjából az ott mért inflációval együtt mozgott. A magyar áremelkedés azonban ezen időszakban érdemben magasabb volt, vagyis a pénzügyi szolgáltatások hazai extra drágulás nem kis mértékben az inflációnak köszönhető. Az infláció feletti drágulásról pedig korábban esett szó.

A hazai és külföldi árváltozás értékelésekor nem szabad megfeledkezni a forint árfolyamának alakulásáról sem. A hazai fizetőeszköz 2001. január 1. és 2024. április 30. között 47,8 százalékkal gyengült az euróval szemben. (Az MNB középárfolyam 264,58 Ft/EUR és 391,04 Ft/EUR volt a vizsgált két időpontban.) Ennyivel többet kellett volna kifizetnie ugyanazon euróban kifejezett díjért cserébe a magyaroknak forintban. Ezzel is kalkulálva az euróövezet pénzügyi szolgáltatásainak díja forintban kifejezve 135,44 százalékkal emelkedett. Persze még így is messze elmaradt a hazánkban látott emelkedéstől.

Mi az, amit nem lehet tudni ezek alapján?

Az kiderült, hogy hogyan változtak az árak ezen időszak alatt, azt azonban nem lehet tudni, hogy a kérdés szolgáltatás drága-e vagy sem.

Az induló árakról ugyanis nem tartalmaz semmit a kérdéses ábra, így ténylegesen árkülönbségeket nem lehet belőle megállapítani. Ugyanakkor az kijelenthető, ha valami ára ötször gyorsabban nő, mint egy másik szolgáltatásé, akkor az jó eséllyel drágább is lesz. A tavalyi évben egy átlagos számlatulajdonos valamivel 50 ezer forint alatt fizethetett a számlája után.

Miért nem érdekli a magyarokat a számlaköltsége?

Érdekes kérdés, hogy ilyen drágulás mellett a magyaroknak évente csupán a 4%-a vált bankszámlát. Ez igen alacsony arány. De miből ered ez a passzivitás?

A megszokás, a számlaváltás „nyűgje” mindenképpen eltántorítja az embereket. Ráadásul a hitellel rendelkezők számára a számlaváltás még nehézkesebb lehet, hiszen számos esetben a kölcsönhöz kapcsolódó kamatkedvezmény feltétele egy aktívan használt bankszámla.

Emellett azonban van még egy érdekes oka az emberek érdektelenségének. 2001 és 2024. áprilisa között a pénzügyi szolgáltatások díja 280,2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a bruttó átlagbér ugyanezen időszakban 524,6 százalékkal emelkedett. Vagyis a fizetés egyre kisebb részét teszi ki a számlaköltség. Így érthető, hogy egyre kevésbé üti át az ingerküszöböt.

Ugyanakkor arról nem szabad megfeledkezni, hogy egy arányaiban kisebb, de számszakilag gyorsan emelkedő ilyen költségelem megfékezésével is érdemben javulhat a lakosság helyzete.

Tényleg megoldás a díjsop, vagy az alapszámla?

A kormány felvetése alapján erősen bekerültek a közbeszédbe a számlaköltségek és azok visszaszorítása. Alapvetően a kormány részéről több megoldás is felvetődött, érdemes ezeket átnézni.

A díjstop gyakorlatilag az árak befagyasztását eredményezné. Ezzel a lépéssel a Nagy Márton elmondása szerint a tavaly év végi, idén januári díjak térhetnének vissza. Vagyis a lakosság számára a tranzakciós illeték miatti áremelés, illetve az idei inflációkövető árváltozás előtti állapot térne vissza.

Ezek is komoly tételek voltak, ugyanakkor a hosszú időre visszatekintő árváltozásokból kiindulva ez nem oldaná meg a probléma gyökerét. Azt lehetne mondani, hogy ezzel a lépéssel a drága szolgáltatások további áremelkedését akadályoznák meg. De ettől még nem lennének olcsóbbak ezek a szolgáltatások.

Felmerült még ötletként az alapszámla kiterjesztése, átalakítása a nyugdíjasok, családosok számára. Az alapszámláért jelenleg az előző évi minimálbér fél százalékának megfelelő havi díjat kell fizetni, ennek mértéke 1334 forint. Vagyis évi 16 008 forintért cserébe a szolgáltatások egy meghatározott körét kaphatják ingyen az érintettek.

• Díjmentes szolgáltatások köre:
• Ingyenes a bankkártya
• Díjmentes készpénzfelvétel ATM-ből havi két alkalommal, legfeljebb 150 ezer forint összegben, vagy havi 50 ezer forint díjmentes készpénzfelvétel a számlavezető bank fiókjában.
• Havi négy darab, összesen legfeljebb 100 ezer forint összegű átutalás.
• Díjmentes a bankkártyás vásárlás és csoportos beszedési megbízások fogadása.

Az ezen felüli tételekért ugyanakkor a bank már díjat számolhat fel.

A kérdéses csomag választásával a legtöbb lakossági ügyfél számára ténylegesen csökkenhetne a számlaköltsége. Ugyanakkor előírás, hogy a csomag mellett nem lehet más normál bankszámla. Emiatt nehezebben hozzáférhető ez a csomag. Ráadásul piaci alapon, a normál számlák között lehet találni még ennél kedvezőbbeket is.

A bankok megversenyeztetése és a saját szokások átalakítása

Bizony a brutálisan dráguló bankszámlák között találni jó pár olyan csomagot is, amelynek az ára kedvezőbb az alapszámla díjánál. Sőt több banknál elérhető akár teljesen ingyenes számla is melyeknél a számlavezetés és az alapvető megbízások is díjmentesek.

Az ingyenességhez jellemzően vállalni kell bizonyos feltételeket: meghatározott összegű havi jóváírást, meghatározott összegű bankkártyás vásárlást…

Ugyanakkor még igen alacsony 150 ezer forintos havi jóváírás mellett is találni 3 bankot, amely az alapszámlánál kedvezőbb kondíciókkal kínál bankszámlát. (Az viszont tény, hogy ezek még nem teljesen ingyenesek.)

Az is sokat tehet a számlaköltségeinek csökkentéséért, aki ódzkodik a számlaváltástól, bankváltástól. Nekik érdemes a saját bankolási szokásaikat felülvizsgálniuk: minimális finomhangolással is több ezer forint spórolható havonta.

A legfontosabb szempontok:

• A díjmentes készpénzfelvételről ma nyilatkozatot leadta-e a számlatulajdonos.
• A készpénzhasználat felülvizsgálata: a szokások apró módosításával be lehet-e férni a jogszabályi díjmentességbe?
• Az átutalások, egyéb megbízások mindig olcsóbbak, ha azt elektronikus csatornán keresztül adják meg (netbank, mobilapplikáció).
• Miről szeretne a számlatulajdonos SMS értesítést? Egy üzenet 30-50 forintba kerülhet. A sok kis tételből azonban havi több ezer forintos díj is összejöhet.
• Az SMS értesítés kiváltása push üzenettel. Az ilyen értesítési forma mindig olcsóbb – sok esetben teljesen ingyenes -, mint a hagyományos SMS: