Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nagy esély van arra, hogy a banki szolgáltatási díjaknál is megtiltja a kormány az áremelést – mondta el hétfőn Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, elképzelhető, hogy a 2024. december 31-i díjak visszaállítására kötelezik a bankokat, új díjak bevezetését megtiltják, és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint azok, amelyek 2024 utolsó napján már megvoltak. A Bankmonitor kiszámolta, ennek a lépésnek milyen lenne a hatása.
Ez azért okozna nagyobb csökkenést a számladíjakban, mert a bankok a tavaly megemelt tranzakciós illetéket az idei év elején építették be a díjaikba, majd a legtöbb pénzintézet a tavalyi inflációhoz igazította a díjait.
A Bankmonitor a nyolc magyarországi nagybank egy-egy számlacsomagját nézte meg egy átlagos igényű ügyfél példáján (akinek havonta a magyar mediánkereset érkezik a számlájára, egy bankkártyát szeretne, amellyel rendszeresen vásárol amellett, hogy havonta kétszer kivesz pénzt, összesen 150 ezer forintot, és havonta négyszer 25-25 ezer forintot utalna netbankon). A nyolc bank közül kettőnél nem változott az év eleje óta a díj, háromnál 2-3 százalékkal nőtt, az OTP megvizsgált számlájánál pedig még csökkent is, vagyis némi spórolást jelentene, ha visszahoznák a 2024. végi árakat, de nem gigantikusat.
Az spórolhat viszont többet így, aki már 50 ezer forint fölötti átutalásokat is csinál. Ezt az értéket átlépve ugyanis már plusz költségelemek is ott vannak a díjakban.
Egy hónapja Nagy Márton arra kérte a bankokat, hogy az alapszámlát bővítsék ki. Ahogy azt akkor bemutattuk, ez is hozhatna spórolást, de még nagyobbat tudnának a legtöbben megtakarítani akkor, ha alaposan körbenéznének, hogy melyik banki ajánlat a legjobb az ő pénzügyi szokásaik mellett.
