Tragikus, ami a magyar beruházásokkal történik az elmúlt években, tényleg mintha minden rossz forgatókönyv egyszerre valósult volna meg, ez pedig az egész gazdaságot lehúzza a nulla közelébe. Az egyetlen jó hír az, hogy egyre inkább úgy látszik, elértünk a gödör aljára.
Felháborodott civilek szerveznek tüntetést Pilisjászfalun, miután kiszúrták, hogy a település iparterületén lítiumion-akkumulátor gyártásából származó hulladékok hasznosításával foglalkozó üzem létesítését tervezi az NT Recycling Kft. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnál már környezetvédelmi hatósági eljárás indult. A település képviselő-testülete is tüntetést szervez, pedig korábban úgy tűnt, nem ellenzik a beruházást.
A hazai vállalkozások zöme tartózkodik az új beruházások indításától, fókuszálva jelenleg inkább a költséghatékonyság javítására. A forrásköltségek optimalizálására, illetve a hitelek által elérhető kiadásmegtakarításra azonban még mindig kevesen fordítanak figyelmet. Csányi Franciska, a Finmind Pénzügyi Tanácsadó Kft. alapítója és vállalatfinanszírozási szakértője a hiteleken keresztül elérhető potenciális megtakarítási lehetőségeket foglalta össze írásában.
Energiatárolási és megújulóenergia-termelésre építő vállalati beruházásokra lehet január 12-étől pályázni – ez a Jedlik Ányos Energetikai Programban talán a legizgalmasabb lehetőség a kkv-k számára. A keret 50 milliárd forint, az igényelhető támogatás tízmillió és egymilliárd forint között lehet.
Szijjártó Péter szerint a 400 magas képzettséget igényló munkahellyel Budapestre kerülő központnak hála még több tehetséges fiatal csinálhat itthon karriert.
A külgazdasági és külügyminiszter elmagyarázta, hogyan kell értékelni a vásárosnaményi beruházás bővítését, de válaszába az orosz–ukrán háborút is sikerült beleszőnie.
Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának vendége László Csaba korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.
Arlótól kezdve Rajkáig több beruházásra is adnak pénzt.
A kormány 4,3 milliárd forinttal száll be a beruházásba.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
A befektetők máris díjazták a bejelentést.
„A választást azzal nyertük meg, hogy nem lesz több lakópark. (…) Sajnos polgármester úr megváltoztatta korábban elhangzott nézeteit” – írta képviselőtársainak kiküldött levelében Zábó Attila, Budapest III. kerületének DK-s alpolgármestere. A szintén DK-s Kiss László polgármesterről egyebek mellett azt állította, hogy az egyik projektről szóló értekezleten – amelyen többen is részt vettek – váratlanul kihívta a beruházót, hogy négyszemközt egyeztessen vele. Az érintett vállalkozó szerint felháborító, hogy belső politikai ellentétek miatt be akarják őt sározni, a kerület sajtóosztálya pedig közölte: csak udvariassági egyeztetés történt, ahol a polgármester azt jelezte, nem egységes a beruházással kapcsolatban a frakció.
A Vulcan Shield üzeme 2033-ra készülhet el, de 20 fővel már idén megkezdenék a gyártást egy bérelt üzemben.
Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.
Bár az innovációs beruházások növekedési üteme tavaly a pénzügyi válság óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, a technológiai fejlődés továbbra is erős, az új technológiák adaptációja azonban lassult és egyenetlen a WIPO 2025-ös Global Innovation Index jelentése szerint. Az innovációs rangsort továbbra is Svájc, Svédország és az Egyesült Államok vezeti, ugyanakkor vannak változások; Kína például először szerepel a tíz leginnovatívabb gazdaság között. Magyarország pozíciója nem változott az előző évhez képest: 36. a listán.
Eddig főleg a külföldi nagyberuházásoktól várt növekedési fordulatot a kormány, most az állami fejlesztések felfuttatásától reméli ezt. Az üzleti környezet szisztematikus rombolása zavartalanul folytatódik.
8 százalékkal csökkent a volumen a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Árvízvédelemre, a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésére és kórházfejlesztésre költenének idén és jövőre a legtöbbet.
A rekreációs infrastruktúra ember-léptékű fejlesztésére irányuló beruházásról Bajusz Gábor fideszes önkormányzati képviselő számolt be. „Mese nincs. A városért dolgozni kell.” – írta.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások. A változások ismertetése mellett a program előnyeire és kockázataira is kitérünk az alábbiakban.
