10 billió, azaz 10 ezer milliárd forint összértékű beruházás valósulhat meg a 150 gyár program támogatásával Fónagy János szerint, de nem tudni, mennyi idő alatt, és úgy tűnik, ebbe minden beruházásösztönző program beletartozik.
Több forrás szerint az elvi döntés megszületett, a kormány most azt keresi, honnan kérhetne ekkora kölcsönt. Szóba jön mások mellett Katar vagy az USA.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
Szijjártó Péter Pekingből jelentkezett be, azt is elmondta, hogy új légi járatok indulnak majd Magyarország és Kína között, és jön a hatodik Konfuciusz Intézet is, a Győri Egyetemre. Illetve arról beszélt, hogy érdemes lenne bevonni Kínát a majdani magyar–szerb olajvezeték építésébe is.
A VOSZ jubileumi rendezvényén szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy energiatámogatást is belengetett a vállalkozók számára, de arról is beszélt, miért jó visszavenni a ferihegyi repteret, és miért kell jóban lenni a kínaiakkal.
Az utóbbi negyedévekben kiderült: akármit mond a kormány, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek se tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kormány kamattámogatott hitelkonstrukciói is alig segítenek. Alacsony inflációra lenne szükség. És uniós támogatásokra.
A beruházások értéke 12,1 százalékkal esett vissza 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, még úgy is, hogy a feldolgozóipar felfelé húzta a teljesítményt.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
A régiós üzemanyagpiacon a magyarországi árak a középmezőnyben vannak, de 30-40 forintos literenkénti különbség az országok árai között már az egyensúly megbomlásához és a benzinturizmus megindulásához vezethetne.
Teljes lefagyásban van a magyar gazdaság – mutatják a második negyedéves beruházási számok. Nem jönnek az EU-pénzek, úgyhogy az állam leállítja a saját fejlesztéseit, de az ingatlanfejlesztők is látványosan leálltak.
Sok ezer új munkavállalót szívnak fel a Debrecenbe települő újabb és újabb nagyberuházások, ezért van szükség “új, élhető munkásszálló és dolgozói apartmanok kialakításra” egy friss kormányrendelet-tervezet szerint, amely a munkásszálló-építést kiemelt beruházássá tenné.
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
2023-ban már stabilizálódni látszott a beruházási volumen, aztán az idei első negyedév újabb jelentős visszaesést hozott.
2022-ben 5500 milliárd forint értékben kellett beruházásokat elhalasztani vagy felfüggeszteni, most újabb átütemezéssel „revolvereznek” – mondta az építési és közlekedési miniszter.
Hatalmas visszaesést mért a KSH a beruházási számokban, főleg az építőipar megroggyanása miatt, de más iparágakban sem fényes a helyzet.
Ezzel a magyarországi hivatalos logisztikai parkok száma 57-re nő. A kormány célja, hogy a logisztikai ágazat állítsa elő a GDP 10 százalékát.
Nagyobb támogatás járhat bizonyos beruházásokra, az SSC-kkel szemben pedig kisebb elvárásokat szab meg a kormány.
Több milliárd forintot fordítottak már közpénzből olyan állami beruházások előkészítésére – köztük egy új Duna-hídéra –, amit most a spórolás miatt elhalasztanak – ismerte el Lázár János államtitkára.
Egyetértett az Alkotmánybíróság (Ab) Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki aggályosnak tartotta a Lázár János által elkészített új építési törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az Ab szerint „a jogbiztonság sérelmét okozza”, hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt. A miniszter úgy reagált: megfontolják az Ab észrevételeit, de ez őt nem téríti el a céljától.
Éves összevetésben több mint 14 százalékos volt a csökkenés, a harmadik negyedév zsugorodásához hasonlóan.
