Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A kormány hamarosan dönthet egy nagyságrendileg tízmilliárd eurós hitel felvételéről – értesült a Szabad Európa több különböző forrásból. A lap úgy tudja, az elvi döntés már megszületett, jelenleg a lehetséges források felkutatása zajlik. Ezek között szerepelhet akár Kína, akár az Egyesült Államok, akár Japán vagy Katar, de szóba került az Európai Beruházási Bank (EIB) is.
Frissítés: Az NGM cáfolta, hogy a kormány ilyen hitelfelvételre készülne.
„Kína konkrét beruházásokra ad pénzt, nagyon kötött feltételekkel, lásd a Budapest–Belgrád vasutat. Az EIB-nek szintén kemény feltételei vannak, míg a japánok üzletileg lennének keményebbek.
Ellenben Katar – például politikai alkuk keretében – szívesen nyújt kedvezményes hitelt, és a felhasználást illetően sem finnyás.
Most nyilván komoly reményeket táplál a kormány, hogy valami hasonlót összehozhat a Trump-kabinettel is” – mondta egy informátoruk.
A kormány az unióval folytatott jogállamisági vitában felfüggesztett – és egyre nagyobb mértékben teljesen elvesző – támogatásokat igyekezhet pótolni hitelfelvétellel. Vagyis az évek óta csökkenő állami beruházásokat pörgetné fel.
Azonban egy ekkora, egyszeri devizahitelfelvétellel megnőne az államadósság devizaaránya. Amihez egyrészt fel kellene emelni a jelenleg érvényes – és betartott – 30 százalékos aránylimitet. Másrészt ezt a nemzetközi hitelminősítők aligha néznék jó szemmel.
Arról nem beszélve, hogy az államadósság kamatterhe máris rendkívül magas, a költségvetés egyik legnagyobb problémája, hogy éves szinten a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő összeg megy el csak az adósság (re)finanszírozására.
Továbbá nem világos, hogy a kormány hogyan tudna egyáltalán elkölteni ennyi pénzt (a GDP mintegy 5 százalékáról van szó) relatíve rövid idő alatt úgy, hogy az jól hasznosuljon.
