Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.
Egy Roberto Rozzi paleoökológus által vezetett, friss kutatás szerint azoknál a fajoknál volt a legnagyobb a kihalás kockázata, amelyek a legnagyobb méretbeli eltérést mutatták a kontinensek szárazföldjein élő rokonaikhoz képest – de a kockázatot az emberek megjelenése emeli drasztikusan.
Az Alföldön számos erdőssztyepp-folt és kunhalom védi szigetként a hajdani élővilágot. Ezt a két erősen fragmentált – csak kis foltokban létező – élőhelytípust vizsgálták, és érdekes eredményekre jutottak hazai szakemberek.
Majd’ megduplázzák a védett területek számát, és jelentősen megemelik a szegény országoknak természetvédelmi céllal juttatott támogatások összegét, többek között erről állapodtak meg az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján Montrealban. A történelminek minősített megegyezés kiterjed az öslakosok jogainak biztosítására is.
Csehország levélben fordult az EU-s tagállamokhoz, miután a magyarok miatt nem tudják egységesen képviselni a gendersemleges nyelvhasználattal kapcsolatos álláspontjukat az ENSZ-ben.
A klímaváltozás mellett a monokultúrák és a bányászat is hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez. Fenntartható életmód nélkül egyre több állat- és növényfaj tűnik el.
Emberi érdeklődés híján rengeteg növény tűnhet el a Földről, ami tovább gyengíti majd a természet ellenállóképességét a klímaváltozással szemben. A gyomnövények persze nagy túlélők, azok sokkal kevésbé fenyegetettek.
Néhány éve alapos botrány kerekedett a pálmaolaj körül: bejárták a világsajtót a kitermeléshez köthető erdőirtások, emiatt kipusztuló állatok képei és a kényszermunkáról szóló jelentések. Világszerte bojkott is indult az alapanyag ellen. A kép azonban közel sem fekete-fehér: egyáltalán nem biztos, hogy a termelők vagy a fogyasztók jól járnának, ha egy csapásra betiltanák az alapanyag használatát.
Globális térképet készített egy nemzetközi kutatócsoport azokról a térségekről, ahol a szárazföldi gerinceseket jelentős veszélyek fenyegetik.
A Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét helyi amatőr tudósok segítségével térképezik fel: a Barcode Galapagos Project 74 helyi lakost képzett ki arra, hogy az Ecuadorhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton talaj- és vízmintákat gyűjtsenek DNS-szekvenáláshoz, amelyet a szigeten lévő három laboratórium tudósai végeznek.
Az Ausztrál Tudományos Akadémia (AAS) szerint egyre sürgetőbb feladat a még ismeretlen ausztrál vadvilág dokumentálása, mivel a globális felmelegedés egyre növeli a kockázatát ezen fajok eltűnésének.
Az Oscar-díjas színész több természetvédő szervezettel együtt állítaná helyre a latin-amerikai szigetvilág természetes állapotát.
Növényfajokat a kihalás szélére sodró elektromobilitás, kényszermunkával gyártott napelem vagy ruhadarab: nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a klímaváltozás káros hatásait fékezni hivatott megoldások, technológiák minden esetben, minden szempontból fenntarthatóak.
Nemcsak a kisgyerekeket zavarja éneklés közben a lárma, a madárfiókákat éppúgy, és ennek hosszabb távra szóló következményeit sem lehet kizárni.
Az érintetlenül maradt szárazföldnek pedig mindössze 11 százaléka természetvédelmi terület egy friss kutatás szerint.
Bár egyre inkább tisztában vagyunk azzal, milyen következményekkel jár az erdőirtás, a tudósok mégis arra hívták fel a figyelmet, hogy ez ellen nem tesznek semmit.
A faji sokszínűséget veszélyezteti a háziállatokként tartott hangyák népszerűsége egy svájci tanulmány szerint.
A környezetvédelem és a biodiverzitás megőrzése fontosabb a rövid távú gazdasági haszonszerzésnél – hangsúlyozta az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) által hétfőn közzétett jelentés, amellyel a világszervezet decemberi klímakonferenciáján is foglalkoznak majd.
A fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat a kihalás motorja egy kormányközi szervezet friss jelentése szerint.
Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ nagyjából 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC.
