A világban már a magyar GDP négyszeresét teszi ki az invazív állat- és növényfajok okozta kár
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
Az őshonos élőhelyeikről az emberek által távoli területekre véletlenül vagy szándékosan behurcolt növények, állatok és kórokozók inváziója jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a gazdaságra, az élelmiszer-biztonságra, az emberi egészségre, a természetre – erre jutott az ENSZ biodiverzitással foglalkozó kormányközi szervezete (IPBES), amelynek jelentését 49 ország 86 szakértője állította össze négy és fél év alatt. A tanulmány szerint a „megszállt” területeken az invazív fajok legalábbis részben felelősek a megfigyelt fajkihalások 60 százalékáért, 16 százalékban pedig kizárólagosan. Az általuk okozott kár az 1970-es évek óta megnégyszereződött, immár meghaladja az évi 423 milliárd dollárt – ez Magyarország éves GDP-jének több mint a kétszerese.
Az invazív fajokat jellemzően az emberek terjesztik. Bizonyos esetekben szándékosan, ha egy növényről vagy állatról azt gondolják, hogy tartása vagy telepítése hasznos lesz. Más esetekben véletlenül: algák, kagylók, rovarok, magok, akár nagyobb állatok lapulhatnak meg a tengerjáró hajók, repülőgépek raktereiben, felületein, bizonyos esetekben akár az utasok poggyászában.