Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
Ha nincs méh, nem csak méz nincs, hanem számtalan növény termése függ ezektől a kis rovaroktól. Világszerte egyre több ország nagyvárosa indít olyan kezdeményezéseket, amik a városokat a méhek számára is minél élhetőbbé teszik.
Kutatók számszerűsítették a probléma mértékét, és azt is megállapították, mennyivel kevesebbe került volna a megelőzés.
Az európaiak elégedettségét és jóllétét vizsgáló kutatókat is meglepte az eredmény, mekkora boldogságot okoznak a madarak az embereknek.
Mind több lajhárfaj vált az elmúlt időszakban súlyosan veszélyeztetetté. Október 20-a lajhárok világnapja.
A WWF frissen megjelent jelentése bár a biodiverzitás súlyos csökkenésről számol be, arra is kitér, ha időben cselekszünk, még van remény a káros folyamatok megfordítására. Máskülönben 8 milliárd ember élete a tét.
Ezekkel az építményekkel megpróbálják a természetes élőhelyüket visszahozni a városi környezetbe.
Elsősorban a vadászat és az erdőirtás tehető felelőssé a pusztulásukért.
Hagyományos „gyógyszereket” készítenek a különböző részeikből, ezért pörög egyre jobban a kereskedelmük.
Egy Dél-Ausztráliában betolakodóként megjelent békafaj mindent megeszik, ami csak befér a szájába, ráadásul a meleget is jól tűri.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
Míg a legtöbben az erdőirtásokra gondolnak a pálmaolaj kapcsán, az is fontos szempont, hogy az olajpálmák révén több ázsiai ország vidéki részén csökkent a szegénység.
Az ember megtizedelte a madárvilágot – is.
Ez volt az első olyan alkalom, amikor 130 ország kormánya hagyott jóvá egy 145 kutató által 3 évig készített értékelést a természet globális állapotáról.
A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden közzétett, 2012. évi Élő Bolygó Jelentése (Living Planet Report) szerint.
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokszínűség csökkenése csak a kormányzati és a civil szféra eddiginél jóval szorosabb összefogásával állítható meg, ebben egyetértettek azok a kormányzati törvényhozási és civil szakemberek, akik részt vettek a Civil és kormányzati együttműködés a biológiai sokféleség védelmében 2010 után címet viselő szakmai konferencián pénteken az Országházban a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.
