szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ez volt az első olyan alkalom, amikor 130 ország kormánya hagyott jóvá egy 145 kutató által 3 évig készített értékelést a természet globális állapotáról.

Egymillió állat- és növényfaj, velük együtt pedig az egész emberiség is veszélyben van – áll a ma nyilvánosságra hozott, biológiai sokszínűségről szóló ENSZ-jelentésben.

A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló IPBES globális jelentés minden idők legátfogóbb felmérése. Az elmúlt három évben 145 ország 50 szakértője állította össze a, további 310 szakértő bevonásával. A jelentés az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. Ezen kívül több lehetséges forgatókönyvet is kínál a következő évtizedekre.

A jelentés riasztó képet fest az élővilág állapotáról és a 2005 óta eltelt időszakról. Arra figyelmeztet, hogy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet, mint valaha az emberiség történelmében.

A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény nagy része nem fog teljesülni. A globális jelentés éppen ezért kiemeli a döntéshozók – különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy a kormányoknak azonnal változtatniuk kell hozzáállásukon: az embereket és a bolygót kell védeniük a nagyvállalati érdekek és a túlfogyasztás ösztönzése helyett.

Ez volt az első olyan alkalom, amikor 130 ország kormánya hagyott jóvá egy 145 kutató által 3 évig készített értékelést a természet globális állapotáról és ennek következményeiről az emberiség jövőjére. A tanulmány szerint körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokat közülük évtizedeken belül, ez a veszély az emberiség története során példanélküli.

A honos fajok átlagos egyedszáma a legfontosabb szárazföldi élőhely típusokban 1900 óta legalább 20%-al csökkent. A kétéltű fajok több, mint 40 %-a, a zátonyképző korallok csaknem 33%-a és az összes tengeri emlős több, mint egyharmada veszélyeztetett. A rovarok tekintetében a kép nem ennyire egyértelmű, de a létező adatok szerint 10 %-uk veszélyeztetett. A 16. század óta 680 gerinces faj halt ki, és az étkezési vagy mezőgazdasági hasznosítású háziasított emlősfajták 9%-a tűnt el 2016-ra, valamint további 1000 fajta továbbra is veszélyeztetett.

A tanulmány rámutat arra, hogy 1980 óta az üvegházhatású gázok kibocsátása megduplázódott, mely átlagosan 0,7 C fok globális melegedést okozott. A klímaváltozás máris hatással van az élővilágra az ökoszisztémáktól a genetikai sokféleségig. Ez a hatás várhatóan a következő évtizedekben fokozódik.

Az IPBES-jelentés az emberiség étkezési szokásainak megváltoztatására is felszólít: azt javasolja, hogy csökkentsük a hús- és tejtermék-fogyasztást és álljunk át a növényi alapú étrendre.

A jelentés elkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is részt vett. Ők készítették azt az áttekintést, amelyben 500-nál több, helyi közösségek által használt természeti indikátort értékeltek, és 100-nál több eredeti esettanulmányt dolgoztak fel Babai Dániel vezetésével. Az indikátorok 72%-a romlást mutatott, elsősorban a globalizáció okozta életmódváltásnak, a fenntarthatatlan fakitermelésnek, erdőirtásoknak, legelőfeltöréseknek köszönhetően.

„Kimondtuk, hogy a tudomány nem elég. A helyi emberek, pásztorok és gazdák tudása is kell a természet megőrzéséhez” – mondta Molnár Zsolt, az MTA csoportvezetője.

A tanulmány emellett megállapította azt is, hogy

  • A szárazföld egyharmada és a tengerek 66%-a az emberi tevékenység következtében jelentősen átalakult. Ezek a folyamatok átlagosan kevésbé súlyosak, vagy nem is jelentkeznek a bennszülöttek és helyi közösségek által birtokolt vagy fentartott területeken.
  • A világ szárazföldi területének több mint egyharmada, és az édesvíz készletek közel 75% jelenleg a mezőgazdasági termelést vagy az állattenyésztést szolgálja.
  • A mezőgazdasági termelés értéke 1970 óta kb. 300%-al nőtt, az ipari fa felhasználás 45%-al nőtt és kb. 60 milliárd tonna megújuló és nem-megújuló erőforrást használnak fel évente globálisan, mely közel kétszerese az 1980. évinek.
  • A szárazföldi degradáció 23%-os mezőgazdasági termőképesség csökkenést okozott globálisan, évente 577 milliárd USD értékű termés veszélyeztetett a beporzók pusztulásának következtében, és az árvizek és hurrikánok 100-300 millió embert veszélyeztetnek a tengerparti élőhelyek pusztulása és megőrzésének hiánya következtében.
  • 2015-ben, a tengeri halállomány 33%-át nem fenntartható mértékben, 60%-át még fenntarthatóan, de a lehetőségeket maximálisan kihasználva halászták, és csak 7%-át halászták a még fenntartható mérték alatt
  • A városi területek 1992 óta több mint kétszeresére nőttek.
  • A műanyagszennyezés 1980-tól tízszeresére nőtt, évente 300-400 millió tonna nehézfémet, ipari létesítményekből származó oldószert, mérgező iszapot és egyéb hulladékot ürítenek a világ vizeibe, és a part menti ökoszisztémákba kerülő műtrágyák több mint 400 óceáni „halott zónát” idéztek elő, összesen több mint 245 000 km2 (591-595) területen, ami nagyobb, mint az Egyesült Királyság.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hat lába és két farka van egy nemrég született kutyának

Hat lába és két farka van egy nemrég született kutyának

Távozik a Commerzbank Magyarországról

Távozik a Commerzbank Magyarországról

És akkor egy Boeing 727-es tűnt fel a körforgalomban – videó

És akkor egy Boeing 727-es tűnt fel a körforgalomban – videó