szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hagyományos „gyógyszereket” készítenek a különböző részeikből, ezért pörög egyre jobban a kereskedelmük.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Egyre több, oroszlánok, jaguárok és leopárdok különböző részeiből készült készítménnyel kereskednek – figyelmeztet az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának legújabb jelentése. Ehhez az elmúlt két évtized 149 országra és területre vonatkozó adatait vetették össze, hogy felvázolják a vadállat-kereskedelemben, az elefántcsont, az orrszarv, a tobzoskapikkely, az élő hüllők, a nagymacskák és az angolnák kereskedelmére vonatkozó tendenciáit.

A több milliárd dolláros illegális vadállat-kereskedelem pedig veszélyt jelent a környezetre, a biológiai sokszínűségre de az emberi egészségre is: a koronavírus-járvány is vélhetően egy vuhani élőállat-piacról indult ki. Az ilyen helyek bezárásáért az ENSZ is korábban már felemelte a szavát.

Az egyre nagyobb kereslet mögött szakértők elsősorban az egyre magasabb ázsiai életszínvonalat tartják, emiatt ugyanis egyre nagyobb az igény az illegális növényi és állati készítményekre. A kutatás egyik vezetője szerint azonban ez csalóka, mert Ázsia a legnépesebb kontinens. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális vadállat-kereskedelem a világ minden részén jelen van.

A jelentés szerint a tobzoskák populációja meredeken zuhan, ugyanis ezzel az állattal – amelynek részeit nagy mennyiségben használják fel a kínai és vietnami gyógyászatban is – kereskednek a legnagyobb számban a világon. A tobzoskák száma 2014 és 2018 között tizedére csökkent a becslések szerint.

A közösségi média is piacot biztosít ezeknek az illegális termékeknek, a szakértők pedig arra is rámutattak, hogy YouTube-on rengeteg „hogyan” videó mutatja be például a hüllők elejtését, így az emberek másodlagos bevételforrásként tekintenek az orrvadászatra. Facebook-csoportok szakosodtak már arra, hogy élő hüllőket adjanak el gyűjtőknek a jelentés szerint, és azt is hangsúlyozták, hogy sokkal nagyobb méretű ez a fajta kereskedelem, mint amikor azért ejtik el a hüllőket, hogy divatcikket készítsenek a bőrükből.

A jó hír az, hogy az elefántcsont- és orrszarvútermékek száma egyre inkább csökken a feketepiacon, az egyre szigorúbb afrikai és ázsiai, helyi szabályozásoknak köszönhetően.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Zhvg

Betiltaná a vadállatpiacokat az ENSZ szakértője

Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.