A Perseverance az űrkutatás történetében először próbált fúrással kőzetmintát venni a Mars felszínéről, ráadásul emberi beavatkozás nélkül. A fúrás még ment is, csak kikotorni nem sikerült semmit a lyukból.
A tudósok összesen öt bolygót fedeztek fel a Földtől 35 fényévnyire lévő L 98-59 csillag körül. Többnek a felszínén víz lehet.
Összesen tizenhat, magyar csillagászok által felfedezésű kisbolygó kapott most nevet. Tudta, hogy a bolygóelnevezés módszertana kifejezetten bonyolult folyamat?
A NASA InSight űrszondájának köszönhetően kiderült, eddig téves elképzeléseink voltak a Mars belsejéről. Az eredmények új utat nyithatnak a bolygókutatásban.
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét.
Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan számolt be az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről.
A NASA Ingenuity névre keresztelt marsi helikoptere nem sokkal azután készített fényképet a vörös bolygóról, hogy a Perseverance marsjáró letette őt a bolygó felszínére.
Újabb leszállást könyvelhet el a NASA, miután a Perseverance hasára erősített mini helikopternek végre sikerült talajt fognia.
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
A TOI-1233 nevű csillag körül azonosított négy, eddig ismeretlen exobolygót két középiskolás. A felfedezett planéták egyike egy szuperföld.
A forró Jupiternek is nevezett WASP-62b egyik érdekessége, hogy nagyon messze, 575 fényévre van tőlünk.
Ha van olyan planéta, ahova soha nem akarhat eljutni az ember, az a K2-141b. Az égitesten pokoli körülmények uralkodnak.
A Kepler-űrprogram beláthatatlan nagyságú adattára tele lehet olyan bolygókkal, melyek akár lakhatók is. Tudósok egy csoportja most megbecsülte, mégis hány ilyen planétáról lehet szó.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
A kutatók eddig úgy hitték, hogy az összeroskadt csillagok, vagyis a fehér törpék környékén felesleges bolygók után kutatni. Egy új felfedezés rácáfolt erre.
Érdemes volt megmutatni a NASA adathalmazát a Warwicki Egyetem algoritmusának. A program ezek alapján bukkant ugyanis olyan bolygókra, melyek létezéséről az űrhivatal sem tudott.
Űrhajóival pedig túl akarja szárnyalni Elon Musk rakétáit a Roszkozmosz.
A tőlünk igen messze lévő új exobolygó nagyjából akkora távolságban kering a csillagától, mint amilyen messze van a Vénusz a Naptól.
A K2-18b nevű exobolygó több dolog miatt is érdekes. Az egyik, hogy eső esik rajta, igaz, a csapadék soha nem éri el a földfelszínt.
