Átnéztek rengeteg adatot, és arra jutottak, hogy akár 300 millió lakható bolygó lehet csak a mi galaxisunkban

A Kepler-űrprogram beláthatatlan nagyságú adattára tele lehet olyan bolygókkal, melyek akár lakhatók is. Tudósok egy csoportja most megbecsülte, mégis hány ilyen planétáról lehet szó.

  • MTI / hvg.hu MTI / hvg.hu
Átnéztek rengeteg adatot, és arra jutottak, hogy akár 300 millió lakható bolygó lehet csak a mi galaxisunkban

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak újabb elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár 30 fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be.

"Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának megbecsülésére használnak. Egy lépéssel előrébb járunk így az úton, amely ahhoz vezet, hogy kitaláljuk, egyedül vagyunk-e a kozmoszban" – mondta Jeff Coughlin, a SETI Intézet exobolygó-kutatója és a Kepler tudományos hivatalának igazgatója.

A Drake-egyenlet egy valószínűségi formula, részletezi azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a galaxisban észlelhető, technológiailag fejlett civilizációk potenciális számának becslésénél. A formulát gyakran az asztrobiológia útmutató térképének is tekintik, amely a SETI Intézet kutatásainak nagy részét irányítja.

[Találtak egy teljesen újfajta bolygót, egy év 19 óráig tart rajta]

Az észszerű becslések megalkotásához a kutatók a Földhöz hasonló méretű exobolygókat, vagyis Naprendszeren kívüli bolygókat kerestek, azon belül is azokat, melyek valószínűsíthetően kőzetbolygók. Úgynevezett napszerű csillagok után is kutattak, melyek nagyjából a Naphoz hasonló korúak és nagyjából hasonló hőmérsékletűek. A lakhatóság másik figyelembe veendő faktora, hogy a bolygón adottak-e a folyékony vízhez szükséges feltételek.

A korábbi becslések nagyobb súllyal alapultak a bolygó és csillaga távolságán. Az új kutatás azt is figyelembe veszi, csillaga felől milyen sok fény éri az adott bolygót, ez ugyanis befolyásolja annak valószínűségét, hogy a bolygón lehet-e folyékony víz. Ehhez elemezték a szakértők a Kepler, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziójának adatait is, melyek arra világítanak rá, mennyi energiát bocsát ki a bolygó csillaga.

A Kepler és a Gaia adatait is számításba vevő eredmények jobban tükrözik a csillagok, naprendszerek és exobolygók változatosságát a Naprendszerben.

"Annak ismerete, hogy milyen sokféle különböző bolygó létezik, nagyon fontos a jövőbeli exobolygó-kutató missziók megtervezése szempontjából" – mondta Michelle Kunimoto kutató, a tanulmány társszerzője. További kutatásokra lesz szükség annak megértéséhez, milyen szerepet játszik egy bolygó légköre a folyékony víz meglétében.

A Kepler-misszió hivatalosan 2018-ban hagyott fel az adatgyűjtéssel. Több mint 2800 már visszaigazolt exobolygót azonosított és további több ezer vár arra, hogy a tudósok megerősítsék a felfedezésüket.

Így sosem lesz meg E. T. - leáll az otthonról végezhető UFO-kutatás

Az amerikai légierő évtizedek óta komolyan kutatja az azonosítatlan repülő tárgyakat és légköri jelenségeket. Az ufóhívők ugyanilyen régóta meg vannak győződve arról, hogy a hatalom rejtegeti előlük a bizonyítékokat, miközben a földönkívüliek ha nem is a spájzban, de legalábbis az előszobában járnak. Meggyőző magyarázat a mai napig sincs mindenre, de a tudomány fejlődésével sok esetet sikerült már megfejteni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.