Egy új megfigyelés szerint bizonyos bolygók túlélhetik saját csillagaik halálát. Kutatók találtak is egy olyan ép planétát, amely egy úgynevezett fehér törpe, vagyis lényegében halott csillag körül kering. A kutatók mindebből azt valószínűsítik, hogy a Jupiter méretű planéták túlélhetik anyacsillaguk halálát, de ez kisebb kőzetbolygókra is igaz lehet.

A Naphoz hasonló csillagok életük végén vörös óriásokká duzzadnak, miközben a környezetükben lévő minden bolygót elnyelnek, mielőtt fehér törpévé omlanának össze. Ennek alapján a tudósok valószínűtlennek tartották, hogy bolygók lehessenek fehér törpék közelében. Bár voltak erre utaló jelek, nem tudták bizonyítani ilyen érintetlen bolygó létét.

Illusztráció a WD 1856 b jelű exobolygóról, és a közeli fehér törpéről.

NASA/Goddard Space Flight Center

Andrew Vanderburg, az amerikai Wisconsini Egyetem kutatója és munkatársai többek között az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA TESS nevű űrteleszkópja révén most azonban felfedezett egy Naprendszeren kívüli planétát, amely ilyen körülmények közt tengeti mindennapjait. A gázóriás 1,4 naponta kerüli meg a WD 1856 534 jelű fehér törpét, tömege pedig nem több, mint a Jupiter tömegének 14-szerese.

Ahhoz, hogy egy bolygó ne pusztuljon el, amikor csillaga vörös óriássá duzzad, több mint egy csillagászati egységnyire, azaz minimum egy Föld-Nap távolságra kell lennie tőle. Egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy a most felfedezett planéta hogyan került ilyen közeli pályára.

Az, hogy bolygók érintetlenül túlélhetik csillaguk halálát, sokat ígérő jövőbeli feladatot jelent a csillagászoknak. "Most már kereshetünk más kisebb bolygókat is a csillagmagok körül" – mondta Vanderburg. Ha eközben a Földhöz hasonlatos, tehát kőzetbolygókat találnak, felszínükön folyékony vízzel, amely valószínűleg életet rejt, annak nyomait a NASA és az európai űrhatóság (ESA) James Webb Űrteleszkópja segítségével ki tudják mutatni – írta a tanulmány társszerzője, Lisa Kaltenegger osztrák asztrofizikus, az amerikai Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének igazgatója.

Egy ilyen exobolygó légkörében egy űrteleszkóppal néhány óra alatt ki tudják mutatni víz és szén-dioxid jelenlétét. Kétnapnyi megfigyelési idő elég ahhoz, hogy metánnal kölcsönhatásban lévő ózon biojeleit észleljék. A TESS űrteleszkóp a jövőben olyan kőzetbolygókat fog keresni, amelyek fehér törpék körül keringenek. "Mi van akkor, ha egy csillag halála nem jelenti a csillag körüli bolygón lévő élet végét? Folytatódhatna tovább az élet akkor is, amikor kihunyt a Nap?" – teszi fel a kérdést Kaltenegger.

A nemzetközi kutatócsoport a Nature és az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapokban publikálta a felfedezésről készült jelentését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.