A kutatók eddig úgy hitték, hogy az összeroskadt csillagok, vagyis a fehér törpék környékén felesleges bolygók után kutatni. Egy új felfedezés rácáfolt erre.
Egy új megfigyelés szerint bizonyos bolygók túlélhetik saját csillagaik halálát. Kutatók találtak is egy olyan ép planétát, amely egy úgynevezett fehér törpe, vagyis lényegében halott csillag körül kering. A kutatók mindebből azt valószínűsítik, hogy a Jupiter méretű planéták túlélhetik anyacsillaguk halálát, de ez kisebb kőzetbolygókra is igaz lehet.
A Naphoz hasonló csillagok életük végén vörös óriásokká duzzadnak, miközben a környezetükben lévő minden bolygót elnyelnek, mielőtt fehér törpévé omlanának össze. Ennek alapján a tudósok valószínűtlennek tartották, hogy bolygók lehessenek fehér törpék közelében. Bár voltak erre utaló jelek, nem tudták bizonyítani ilyen érintetlen bolygó létét.
Andrew Vanderburg, az amerikai Wisconsini Egyetem kutatója és munkatársai többek között az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA TESS nevű űrteleszkópja révén most azonban felfedezett egy Naprendszeren kívüli planétát, amely ilyen körülmények közt tengeti mindennapjait. A gázóriás 1,4 naponta kerüli meg a WD 1856 534 jelű fehér törpét, tömege pedig nem több, mint a Jupiter tömegének 14-szerese.
Ahhoz, hogy egy bolygó ne pusztuljon el, amikor csillaga vörös óriássá duzzad, több mint egy csillagászati egységnyire, azaz minimum egy Föld-Nap távolságra kell lennie tőle. Egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy a most felfedezett planéta hogyan került ilyen közeli pályára.
Az, hogy bolygók érintetlenül túlélhetik csillaguk halálát, sokat ígérő jövőbeli feladatot jelent a csillagászoknak. "Most már kereshetünk más kisebb bolygókat is a csillagmagok körül" – mondta Vanderburg. Ha eközben a Földhöz hasonlatos, tehát kőzetbolygókat találnak, felszínükön folyékony vízzel, amely valószínűleg életet rejt, annak nyomait a NASA és az európai űrhatóság (ESA) James Webb Űrteleszkópja segítségével ki tudják mutatni – írta a tanulmány társszerzője, Lisa Kaltenegger osztrák asztrofizikus, az amerikai Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének igazgatója.
Egy ilyen exobolygó légkörében egy űrteleszkóppal néhány óra alatt ki tudják mutatni víz és szén-dioxid jelenlétét. Kétnapnyi megfigyelési idő elég ahhoz, hogy metánnal kölcsönhatásban lévő ózon biojeleit észleljék. A TESS űrteleszkóp a jövőben olyan kőzetbolygókat fog keresni, amelyek fehér törpék körül keringenek. "Mi van akkor, ha egy csillag halála nem jelenti a csillag körüli bolygón lévő élet végét? Folytatódhatna tovább az élet akkor is, amikor kihunyt a Nap?" – teszi fel a kérdést Kaltenegger.
A nemzetközi kutatócsoport a Nature és az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapokban publikálta a felfedezésről készült jelentését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
