Annyira megemelkedtek a termelési költségek a borászati ágazatban, hogy ha nem emelnek árat a borászok, 30-35 ezer vidéki család megélhetése kerülhet veszélybe - állítja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
Figula Mihály elismerése nem egy bor kiváló minőségének szól, hanem teljes munkássága alapján ítélik oda.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Drágább az üveg, drágább a csomagoláshoz használt papír, emelkedik a műtrágya és a vegyszerek ára is. Ársapkás üzemanyagot csak a traktorba tankolhatnak közvetlenül, így többször kell a kútra járni a gyakran távoli dűlőkről, és kevés a munkaerő is. Mindezek nyomán a bortermelők is áremelésre kényszerülnek, de a piac korlátokat szab.
A század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, de még ne temessük a borászatot. Míg egyes borszőlők termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni. De ehhez is biztosan szükség lesz alkalmazkodásra, egyebek között új fajták bevonására, különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására. A fogyasztóknak pedig azt kell megszokniuk, hogy nem várhatunk el konstans minőséget, ízélményt és mennyiséget a hazai borászoktól, miközben folyamatosan a fejük felett lebegnek az időjárási szélsőségekből adódó veszélyek és befolyásoló tényezők.
Olaszország az Európai Unió legnagyobb bortermelője és borexportőre. A három bornagyhatalomhoz képest Magyarország 0,4 milliárd liter termelése a kanyarban sincs, de ez is elég a hatodik helyre.
A koronavírus súlyos csapást mér a borosgazdákra is egész Európában, ahol túltermelési válság fenyeget. A gazdák Brüsszelhez fordultak segítségért. Azt javasolják, hogy a borfelesleget használják fel ipari célra, az EU pedig kárpótolja ezért a szőlőművelőket.
A világ jelenlegi bortermő vidékeinek több mint a fele eltűnhet, ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos lesz, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig a borvidékek 85 százaléka lesz veszélyben egy új tanulmány szerint.
Semmi és túl sok minden egyaránt belelátható azokba a magyarázatokba, melyekkel a neves villányi vörösborok piaci kivonását indokolta az ellenőrző hatóság, és az érintett Sauska borászat. Sorra vettük a lehetséges variációkat.
Az év első nyolc hónapjában a borexport értéke 20 százalékkal, a mennyisége pedig 31,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képes - közölte Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A kivitt borok egységára viszont csökkent.
A korai tavasz után jött súlyos fagy tett be a termelőknek.
Elképesztő eredménnyel végződött a borfelismerő világbajnokság. A kínai csapat végzett az első helyen.
Borfolyam öntötte el Sete városában, miután tüntetők feltörtek egy pincészetet és az összes bort az utcára öntötték.
Túl a kiváló tavalyi nedű kóstolgatásán, főként a borászok, de sokan mások is már a 2016-os év szőlőtermésének esélyeit fontolgatják a változékony januári időjárás függvényében. A mátrai borász, Molnár Gábor optimista, a fagyos napokat követő enyhébb időjárás után is jó borokat remél ebben az esztendőben
A kis pincészeteknek nem kell bajlódni az adminisztrációval, de a nagyokat bekötik a NAV-hoz.
Lehet, hogy ma még a rizspálinka a legismertebb és legkedveltebb szesz Kínában (plusz a Csingtao – ami a legjobb sörnek számít), de a szőlészkedést és a bortermelést a kínaiak néhány év alatt olyan komolyan vették, hogy ma már Franciaországnál is nagyobb területen művelik. Nincs megállás akkor se, ha beérik majd Spanyolországot is...
Jelentősen nő a magyar szőlő- és borágazat támogatása, míg a 2012/2013-as borpiaci évben a támogatás összege 6,5 milliárd forint volt, addig a következő öt évben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat.
Magyarországon a múlt évben mintegy 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek le, ami a korábbi évekénél lényegesen magasabb, 6,9 tonnás hektáronkénti átlagtermés - mondta Frittmann János, a Kunsági borvidéket képviselő borász csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
