Lehet-e jobb életkörülményeket teremteni itt, mint Nyugaton? És aki már hazajött, úgy érzi-e még most is, hogy jól döntött? Erről beszélgettünk olyan magyarokkal, akik egykor külföldön éltek, de úgy döntöttek, hazatérnek.
Milyen az ideális állás? Ezt a kérdést tette fel a PageGroup üzleti tanácsadó iroda egy 1150 fős reprezentatív, állást kereső francia csoportnak. Tegyük hozzá, egyetemi végzettségű szakemberekről van szó.
Egy főváros környéki iskolában dolgozó tanár észrevette, hogy kicsivel többet utalnak neki fizetésként, mint eddig. Ezért megnézte az erre az évre szóló kinevezési dokumentumait és megdöbbent. Van egy csavar a történetben ugyanis.
A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetet, amelynek elfogadása esetén januártól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére, emellett számos családbarát intézkedést is bevezetnek.
Az Orbán-kormány cselesen 30 százalékkal megemelte az államtitkárok fizetését, miközben az elviekben az államtitkári fizetéshez kötött polgármesteri fizetés egy forintot sem nőtt. A polgármesterek háborognak.
Míg Budapesten 113 havi, azaz közel 10 évi átlagfizetésre van szükség egy 50 négyzetméteres lakás megvásárláshoz, Győr-Moson-Sopron megyében 84 havi nettó megyei átlagbérért is megvásárolható egy ugyanekkora ingatlan. A budapesti átlagfizetésből hamarabb összejöhet egy agglomerációs ingatlan, és akadnak olyan megyék is, ahol az ottani 3 éves átlagbérért már 100 négyzetméteres ház kapható.
Javában érettségiznek, közben azonban már zajlik a tippelés: a most végzők közül hányan maradnak Magyarországon. Lassan ugyanis pontosabb ezt kérdezni, mint azt, mennyien mennének más országba. Van például olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül. A legtehetségesebbek és a legambiciózusabbak hagyhatják el az országot.
Sok millió forint fizetéskiegészítéshez juthattak azok a bírák, akiket az OBH bevett a törvényi változásokra felkészítő 200 milliós „buliba”. A többség kénytelen lesz beérni azzal a 30 ezer forinttal, amit húsvét előtt osztanak szét a hírek szerint.
Több mint bruttó százezer forinttal kevesebbet keres egy Aldi-pénztárosnál egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező kezdő közalkalmazott.
Két férfi használt ruhákat válogat, majd az Emmaüs jótékonysági szervezet kamionjára rakja fel a csomagokat. A szállítmányt a Franciaországban ideiglenes szállásokon élő menekülteknek szánják. De az AFP riportjában most a két férfi „foglalkozása” a lényeg. Közmunkások.
A 444.hu egy műtőssegéd példája alapján magyarázta el, hogy sok egészségügyi dolgozó miért nem örülhet a novembertől hatályos béremelésnek. A műtőssegéd annyi pénzt kap az emelés után, mint eddig.
Már a válság éveiben növekedésnek indultak a diákmunkás bérek, a legjobban fizetett munkakörökben ma már az ötezer forintos (bruttó) órabér sem példa nélküli.
Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőttek a bérek. A nyugdíjak azonban csak lényegesen kisebb mértékben. Az eredmény: ma csaknem 45 ezer forint „hiányzik” az átlagnyugdíjból. A trend alapján egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai egyre nagyobb mértékben lesznek saját megtakarításaikra utalva. Az öngondoskodás szerepe nő.
Egy tapasztalt tűzoltó kevesebbet keres 160 ezer forintnál, ezért ha nem lesz emelés, a tűzoltók tömegével fogják elhagyni a szolgálatot, figyelmeztet az egyik szakszervezet.
A helyzet Magyarországon még rosszabb az uniós átlagnál is.
Átlagosan 225 ezer forintot vittek haza a magyarok.
Magyar szemmel kirívóan magas, Dubajban viszont csak szerény megélhetést tesz lehetővé a Pécsett és Budapesten is toborzást hirdető Emirates légitársaság által felajánlott fizetés. Erre a hvg.hu egyik olvasója hívta fel figyelmünket.
Lasszóval fogják az autómosókat a fővárosban.
A trükkök között az egyik régit, a teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidős bejelentését még mindig alkalmazzák, de nemcsak így ügyeskednek a munkaadók.
A teljesítménybér és a bérpótlék, de a munkaidő hossza is fontos, amikor kiszámítják a távolléti díjat.
