Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A távolléti díj számítása sokszor okozhat fejtörést, különösen, ha a teljesítménybérrel vagy a bérpótlékokkal is van feladata a cégnek. Az ehhez kapcsolódó tudnivalókat gyűjtötte össze most az Adózóna.
Kiindulópontként meg kell vizsgálni, hogy milyen jogcímen jár távolléti díj a munkavállaló részére. Például távollléti díjat kell fizetni annak, aki szabadságon, betegszabadságon van, vagy épp ha a felmondási ideje tart és végkielégítést kell fizetni neki. Majd az esedékesség időpontjának meghatározását követően kezdődhet a számítás.
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó 6 hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Ha a munkaviszony hat hónapnál rövidebb, irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot, teljes naptári hónap hiányában pedig az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. Látható, hogy a törvény különbséget tesz a hónap és a naptári hónap között. De távolléti díjba nem számít bele valamennyi bérpótlék, és az érintett bérpótlékok is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén növelik a távolléti díj összegét. A számítás további részleteiről az Adózónán olvashatnak, ahol konkrét példával is bemutatják, miként kell kiszámolni a távolléti díjat.
